Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon 39 ták a Krisztus Kínhalálának Társulásá-t, ami a „boldog meghalásért” egyesítette tagjait. Összejövetelein időnként a fejedelemasszony és fia is résztvett az udvartartással együtt. Hasonló célt szolgáltak a körmenetek, amikben templomi zászlók alatt szentek ereklyéit hordozták körül a városban, de eljutottak akár Tállyára vagy Ujhelybe is. Ahogyan onnan ugyancsak érkeztek Patakra körmenetek. Nagy hatásúak voltak aztán a vallásos színjátékok. Az első, mindjárt 1664 farsangján, valami vígjáték volt, a második azonban — nagyböjt alatt — „Krisztus kereszthalálának követéséről” szólt. Báthory Zsófiát a jezsuiták feljegyzése szerint különösen megrázta. A fejedelemasszony egyébként és a fiatal Rákóczi nem jobb híján látogatta a jezsuiták összejöveteleit. Berendeztek a várban maguknak is kápolnát, de minden jel szerint szívesen mentek ki a szerzetesek és az egyszerű hívek közé. így történt részint azért, mert ők is élvezték a misztikus közösségi élményeket. Nemcsak Báthory Zsófia érzékenyedéit gyakran el, de úgy tűnik, Rákóczi Ferencet is nem egyszer megrázták új vallása titokzatos eseményei. Magam azt találtam különösen feltűnőnek, amikor a csesztahoviai Madonnának a várkápolnában elhelyezett képén mutatkozó könnyek indították vallásos buzgalomra. Báthory Zsófiáék gyakori nyilvános részvétele azonban a jezsuiták szertartásain és a katolikus hívek között nyilvánvalóan nemcsak személyes vallásosságukkal függött össze. Legalább akkora szerepe volt benne annak a szándéknak, hogy" társadalmi súlyukat vessék be a szerzetesek és a katolicizmus érdekében. így tüntetőén hangsúlyozták vallásos alázatukat, és gyalog mentek vagy letérdeltek az egyszerű hívek mellett olyankor is, amikor szokás szerint nem lett volna rá szükség. A fejedelemasszony szentképeket osztogatott gyerekeknek, és vállalta a keresztanyaságot áttért családoknál. Legmesszebbre a társadalmi támogatással akkor ment, amikor egyes áttérők anyagi segítséget kaptak tőle. Ez az utóbbi azonban csak eléggé ritkán történt meg. A jezsuiták működésének első szakasza tehát Sárospatakon földesúri támogatással alakult ki, és az ellenreformáció jegyében zajlott. Ellenreformáció volt, tekintve, hogy a protestantizmussal szemben, a katolikus egyház érdekében tett mindent, de az ellenreformáció fogalmával rend szerint összekapcsolódó erőszak távolról sem jellemezte. A református vallásgyakorlat szabadságát meghagyták; míg a katonaság a templomra nem rohant, a gyülekezet az istentiszteleteket megtartotta, és rendesen folyt a tanítás a kollégiumban. A protestantizmus híveit mind a fejedelmi család tagjai, mind a szerzetesek a térítés eszközeivel igyekeztek a maguk vallására vonni. A templom elfoglalásában sem Báthory Zsófia, sem a jezsuiták nem vettek részt. Éppen ellenkezőleg, tiltakoztak Starhemberg ostromával szemben. A császári őrség erőszakos beavatkozása ily módon a térítő földesúri ellenreformáció folyamatát szakította meg. És nem tudjuk, hogy az ese-
