Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

6

Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006)

spekulációval is súlyosbított gabonahiány folytán újra meg újra fellépő éhínségek is.10

A távoli császár és a közeli város municipalis arisztokráciája által egyaránt kizsákmányolt alsóbb rétegek, a városi szegények és a gyakorta még náluk is rosszabb körülmények között élő falusi lakosság azonban korántsem mindig tűrte békésen ezt a helyzetet. Időnként sztrájkok, éhséglázadások és tüntetések dúlták fel a tartomány nyugalmát. A központi kormányzattól csak nehezen ellenőrizhető hegyvidéki régiókban mindjobban elharapódzott a lassan már szervezett útonállás jellegét öltő ban- ditizmus is.11

A Róma hatalmára támaszkodó helyi vezetőréteg elleni nyílt fellépés mindazonáltal eleve kilátástalannak látszott. A lakosság szegény rétegei ezért a vallásos hitben kerestek és találtak megnyugvást. (Eleinte a misztériumvallásokban, a Kr. u. 2. század első harmadától fogva pedig — legalábbis a Keleten és a római Afrikában — a mindinkább terjedő kereszténységben. Asia provinciában ez utóbbira kezdettől fogva erősen hatott az itteni zsidó közösségek intenzív szellemi jelenléte is.12)

Részben a fentebb vázolt körülmények miatt, részben pedig a térségben időről időre megújuló keresztényüldözések13 egyik hatásaként, az önkormányzatú városok privilegizált arisztokráciája (a muniápalis ordo képviselői) számára valóban „aranykort” jelentő évtizedek látszólagos nyugalmát gyakran zavarták meg a társadalom alsó rétegeinek nyugtalanságát és elégedetlenségét tükröző apokaliptikus remények és várakozások.14 Ilyen volt a Kr. u. 2. század derekán egy gazdag tartomány szegény területéről, az Asia provinciához tartozó Phrygiából kiinduló, a világ közeli végét hirdető montanizmus is.

Az időről időre visszatérő éhínségek az antik városi közösségek egyik állandó problémáját jelentették: vö. Tertull(ianus), Apol(ogeticum) XL,2. A városi köznép alsóbb rétegeinek az élelmiszerhiány és/vagy a drágaság által kiváltott elégedetlensége a Birodalmon belüli Kelet görög városaiban nem egyszer nyilvánult meg zavargássá fajuló alkalmi tüntetések formájában: vö. C. P. Jones, The Roman World of Dio Chrysostom, Cambridge, Mass. — London 1978; 19-25 (Cb. 3 Riot at Prusa). További példákkal 1. még D. Magie, Roman Rule in Asia Minor to the find of the Third Century after Christ Vols. I-II, Princeton 1950; 1,599 skk. és R. MacMullen, Enemies of the Roman Order. Treason, Unrest, and Alienation in the Empire, Cambridge, Mass. — London 19752 (1966), 163 skk; küln. 346 sk. (= a 184.o. 23.sz. jegyzete), ill. 249-254 (App. B: Famines).

A fentiekhez 1. a 6. sz. jegyzet második felében hivatkozott munkám 176 sk., valamint 227 skk. oldalait.

Vö. W. H. C. Frend, Montanism: a Movement of Prophecy and Regional Identity in the Early Church, BJRL 70,3 (1988), 25-34; 26. és az addigi kutatási eredmények újabb összegzésével St. Mitchell' An Aposde to Ankara from the New Jerusalem: Montanists and Jews in late Roman Asia Minor, Scripta Classica Israelica XXIV (2005), 207-223.; küln. 216 skk (jf4: The Jewish Conection) és 219 skk (§5: Jews and Christians in l^ate Asia Minor).

L. Euseb. IV 26,3. és 5.

14 Mindezek irodalmi szintű kifejeződéséhez 1. H. Giesen, Das römische Reich im Spiegel des Johannes-Apokalypse, ANRW II 26,3. (Berlin - New York 1*996; szerk. W. Haase), 5501-2614.