Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

Közép-Phrygia montanizmusa

7

A montanizmus mint egyházon belüli mozgalom Az előzmények

(77.7.) Az evangéliumi metafora, amely a mennyek országát kicsiny maghoz hasonlítja, melyből hatalmas, terebélyes fa nő (Máté, XIII,31; vő. Márk IV,30-32; Lukács XIII,18 sk.), jól példázza azokat a missziós sikereket, amelyeket a kereszténység a szerény kezdetektől a Kr. u. 2. század derekáig elért. A Római birodalom egy távoli provinciájából, Iudaeából a Kr. u. 1. század második harmadának kezdetén kiinduló új hit gyors térbeli terjedése valóban impozánsnak volt mondható. Amikor Pál apostol harmadik missziós útja során Asia provincia egyik regionális központjában, Alexandreia Tróasban prédikált, valamennyi tanítványa elfért egy ház emeled szobájában (ApCsel. XX,8.).15 Az Antoninusok korában azonban már szerte a Birodalomban szinte mindenütt találhatunk számban is jelentős keresztény közösségeket. Létezésük az Imperiumon belük Keleten, vagy a birodalmi székvárosban éppúgy kimutatható, mint Eszak- Afrikában, vagy a galkai provinciák nagyobb városi közösségeiben.16 Különösen erősnek volt mondható a második századi kereszténység Alsó- Egyiptomban, valamint az apostoh alapítású közösségekkel is rendelkező Kis-Azsiában. Az utóbbi két terület vonatkozásában már a korszakos jelentőségű protestáns teológus és egyháztörténész, Adolf {von) Hamack is joggal állapította meg, hogy azok, a konstandnusi fordulatot megelőzően is, kát’ exokhén keresztény földnek nevezhetők.17

(77.2.) A gyülekezetek gyors számbek növekedése azonban bizonyos veszélyeket is rejtett magában. Az egyes császárok alatt elszenvedett üldöztetések mellett (az apostok atyák kora óta a római ákam jogszabályi lehetőséget teremtett arra, hogy az alattvalói lojaktás hivatalos aktusának megtagadása esetén akár halálbüntetéssel is sújthassa az ellenszegülő keresztényeket18) olyan, az egyházon belük mozgalmak is megjelentek, ame- * 3

En tói hyperóiói (Károli Gáspár Bibliafordításában: ’a felhámban), hu hémen synégmenoi. — A Helléspontos déli bejáratánál fekvő jelentős kikötővárost, Alexandreia he'Tóast (vö. Strab. XIII 1,13 - 581 sq.) Pál már korábban is felkereste, második missziós útja során: Acta App. 16,8.

Rövid áttekintésben újabban 1. ehhez K.-W. Träger, Das Christentum im zweiten Jahrhundert (Kirchengeschichte in Einzeldarstellungen 1/2), Evangelische Verlagsanstalt, Berlin 1988; 38-52 (Kap. 2.2: Die Ausbreitung des Christentums).

A. v. Hamack, Die Mission und Ausbreitung des Christentums - in den ersten drei Jahrhunderten, Bd. I II, Leipzig 19244 (1902), 11,732. A kis-ázsiai kereszténység történetének legújabb feldolgozása St. Mitchell,’ Anatolia. Land, Men and Gods in Asia Minor I-II, Oxford 19952 (1993). Vol. II: The Rise of the Church. Néhány kiegészítéssel 1. ehhez (uő. = St. Mitchell), An Aposde to Ankara from the New Jerusalem: Montanists and Jews in late Roman Asia Minor, Scripta Classica Israelica XXIV (2005), 207-223. - A téma egészéhez jó újabb összefoglalás: Geschichte des Christentums. Religion-Politik-Kultur (szerk. J.-M. 1Xíayeur, Ch. és L. Pietri, A. Vauche^ M. Venard), Bd. 1: Die Zeit des Anfangs (bis 250), Freiburg—Basel-Wien, Herder, 2003 (szerk. L. Pietri); küln. 150 skk (Kap. III: V'ielfätige Wege der Mission / vom Orient nach Rom/).

L. Plin. Epist. X 96-97. - A levelekhez, ill. azok egyes helyeihez 1. A.N. Sherwin-White klasszikussá vált kommentárját: The Letters of Pliny. A Historical and Social Commentary, Oxford 19682 (with corrections; 19661), 691-710. és 710-712. A keresztények ellen indított peres eljárások — elsőként