Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

Közép-Phrygia montanizmusa 7 A montanizmus mint egyházon belüli mozgalom Az előzmények (77.7.) Az evangéliumi metafora, amely a mennyek országát kicsiny maghoz hasonlítja, melyből hatalmas, terebélyes fa nő (Máté, XIII,31; vő. Márk IV,30-32; Lukács XIII,18 sk.), jól példázza azokat a missziós sikere­ket, amelyeket a kereszténység a szerény kezdetektől a Kr. u. 2. század de­rekáig elért. A Római birodalom egy távoli provinciájából, Iudaeából a Kr. u. 1. század második harmadának kezdetén kiinduló új hit gyors térbeli terjedése valóban impozánsnak volt mondható. Amikor Pál apostol har­madik missziós útja során Asia provincia egyik regionális központjában, Alexandreia Tróasban prédikált, valamennyi tanítványa elfért egy ház emeled szobájában (ApCsel. XX,8.).15 Az Antoninusok korában azonban már szerte a Birodalomban szinte mindenütt találhatunk számban is jelen­tős keresztény közösségeket. Létezésük az Imperiumon belük Keleten, vagy a birodalmi székvárosban éppúgy kimutatható, mint Eszak- Afrikában, vagy a galkai provinciák nagyobb városi közösségeiben.16 Kü­lönösen erősnek volt mondható a második századi kereszténység Alsó- Egyiptomban, valamint az apostoh alapítású közösségekkel is rendelkező Kis-Azsiában. Az utóbbi két terület vonatkozásában már a korszakos je­lentőségű protestáns teológus és egyháztörténész, Adolf {von) Hamack is joggal állapította meg, hogy azok, a konstandnusi fordulatot megelőzően is, kát’ exokhén keresztény földnek nevezhetők.17 (77.2.) A gyülekezetek gyors számbek növekedése azonban bizonyos veszélyeket is rejtett magában. Az egyes császárok alatt elszenvedett ül­döztetések mellett (az apostok atyák kora óta a római ákam jogszabályi lehetőséget teremtett arra, hogy az alattvalói lojaktás hivatalos aktusának megtagadása esetén akár halálbüntetéssel is sújthassa az ellenszegülő ke­resztényeket18) olyan, az egyházon belük mozgalmak is megjelentek, ame- * 3 En tói hyperóiói (Károli Gáspár Bibliafordításában: ’a felhámban), hu hémen synégmenoi. — A Helléspontos déli bejáratánál fekvő jelentős kikötővárost, Alexandreia he'Tóast (vö. Strab. XIII 1,1­3 - 581 sq.) Pál már korábban is felkereste, második missziós útja során: Acta App. 16,8. Rövid áttekintésben újabban 1. ehhez K.-W. Träger, Das Christentum im zweiten Jahrhundert (Kirchengeschichte in Einzeldarstellungen 1/2), Evangelische Verlagsanstalt, Berlin 1988; 38-52 (Kap. 2.2: Die Ausbreitung des Christentums). A. v. Hamack, Die Mission und Ausbreitung des Christentums - in den ersten drei Jahrhunderten, Bd. I II, Leipzig 19244 (1902), 11,732. A kis-ázsiai kereszténység történetének legújabb feldolgozá­sa St. Mitchell,’ Anatolia. Land, Men and Gods in Asia Minor I-II, Oxford 19952 (1993). Vol. II: The Rise of the Church. Néhány kiegészítéssel 1. ehhez (uő. = St. Mitchell), An Aposde to Ankara from the New Jerusalem: Montanists and Jews in late Roman Asia Minor, Scripta Classica Israelica XXIV (2005), 207-223. - A téma egészéhez jó újabb összefoglalás: Geschichte des Christentums. Religion-Politik-Kultur (szerk. J.-M. 1Xíayeur, Ch. és L. Pietri, A. Vauche^ M. Venard), Bd. 1: Die Ze­it des Anfangs (bis 250), Freiburg—Basel-Wien, Herder, 2003 (szerk. L. Pietri); küln. 150 skk (Kap. III: V'ielfätige Wege der Mission / vom Orient nach Rom/). L. Plin. Epist. X 96-97. - A levelekhez, ill. azok egyes helyeihez 1. A.N. Sherwin-White klasszikussá vált kommentárját: The Letters of Pliny. A Historical and Social Commentary, Oxford 19682 (with corrections; 19661), 691-710. és 710-712. A keresztények ellen indított peres eljárások — elsőként

Next

/
Oldalképek
Tartalom