Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: "Hajtsd le, Uram, füleidet...": Két 17. századi könyörgés

66

Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006)

Imádságos könyvek

Id. Köleséri Sámuel (Várad, 1634 — Debrecen, 1683), akinek ősei minden bizonnyal a bihari Kölesér/Körösér faluból származnak, családjából hozta magával a református lelkiséget és műveltséget, sőt a puritán eszmék iránti fogékonyságot, hiszen apja Köleséri Mihály rimaszombati majd abaújszántói lelkész volt, akit az egyházi zsinatok 1646-ban a puritanizmus híveként marasztaltak el.15 Köleséri/Köröséri Mihály, amint neve is jelzi, Biharból származott, felső-magyarországi működése előtt azonban az erdélyi fejedelem szolgálatában állt, 1632-ben a fejedelmi tábla vagy törvényszék írnokaként és hites jegyzőjeként kap címeres nemességet I. Rákóczi Györgytől, s az adományban megemlítik jeles tudományát, istenfélő és kegyes magatartását. A címer antik allúziói egyébként művelt, sőt kifinomult értelmiségi ízlésre mutatnak, hiszen a címerkép Diogenész- hordót ábrázol, rajta egy szállni készülő pegazussal, amely egyik mellső lábával az írnoki hivatalt jelképező tollat, a másikkal pedig a vitézséget idéző kardot tart.16

A puritanizmust, amely a kegyességben, magánáhítatban is hatalmas változásokat hozott a 17. században, Köleséri Sámuel nemcsak atyja házában, a puritán irodalomban, hanem oxfordi és cambridge-i tanulmány- útján a mozgalom és műveltség szülőhazájában, Angliában is tanulmányozhatta.17 Halála után Debrecenben megjelent életrajzában is megemlékeznek angliai tanulmányútjáról, ahol nemcsak az angol nyelet sajátította el tökéletesen, hanem számos könyvet is vásárolt, mielőtt Váradra hazatért.18 Nagy hatással volt rá az angol származású teológus, Henry

Christus Jesus Evangeliomának Szolgája, Szendrei R. Ecclesiában. Sáros Patakon, Rosnyai Janos által. M.DC.LXVI. 8r. 242 lap. [RMK I. 1038.] (továbbiakban: Idvesség sarka.); Bánkódó Lelek Nyögesi, Az az: Szent írás szavaiból szedegetett s’ a’ felsoe Esztendoekben való szomorú alkalmatosságokhoz szabattatott, néhány Koenyoergések; Mellyeket a’ Szendrei R. Ecclesia lelki épueletire irt volt, mostan pedig némellyek kérésére, ki-bocsátott KOeLESERl SAMVEL, Christus Evangeliomának szolgája. Sáros Patakon, Nyomtatta Rosnyai János 1666-ban. [RMK I. 1039.] (továbbiakban: Bánkódó lélek.)

DlENES DÉNES: „Melyeket én az én Uram Jézus Krisztustól tanultam...” A református kegyesség jellemző vonásai a 18. században Magyarországon. Sárospatak, 2002. (A Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiájának kiadványai 31. A Sárospataki Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai 5.) (továbbiakban: DlENES, 2002.) 23. p.

SZÁDECZKY LAJOS: Erdélyi czímeres levelek (egy czímerrajzzal). In: Turul, 1888. 1. sz. (továbbiakban: SZÁDECZKY, 1888.)

PETRÖCZI ÉVA: Fél-szentek és fél-poéták. Epizódok a magyar és angolszász puritanizmus irodalmából. Bp., 2002. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok 5.) 118., 120. p.

„...magnam nempe Britanniam seu Angliám petit, ubi, gestibus suis castigatissimis Virorum Doctissimorum favorem et gratiam sibi conciliat, magnam rerum Britannicarum experientiam comparat, lingvam Anglicanam usque adeo excolit, et familiarem sibi reddit, ut sano et salvo vel ipsorum Anglorum judicio dignus et bene aptus judicaretur, qui Anglicano idiomate ex suggestu proponeret, et ad populum verba faceret. Tandem visitatis frenquentissimis literarum et literatorum emporiis, Academia nempe Oxoniensi et Cantabrigiensi atque ita peregratione