Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

Közép-Phrygia montanizmusa

5

(1.2) A Birodalom önkormányzatú városi közösségei, közelebbről a nyugati és a keled városok lakosságának privilegizált elemei voltak az igazi haszonélvezői ennek a — később látványos gyorsasággal aláhanyatló — gazdasági növekedésnek. Az Imperiumon belüli Kelet görög, vagy zömmel görögök által lakott városai második virágkorukat élték ekkor, s szinte kivétel nélkül az általános jólét korábban elképzelhetetlen képét mutatták az egyes polisokon és azok khóráján (territóriumán) belül.7 Kiváltképp igaz ez a megállapítás az egykori Pergamoni királyság területeiből kialakított Asia provinciára, amely a maga közel háromszáz városi közösségével az egész birodalom egyik legfejlettebb területének számított.8

(1.3) A Római Birodalomhoz azonban a társadalmi és gazdasági fejlődés eltérő szintjein álló népek tartoztak. A Birodalmon belül számos tartományban a Kr. u. 2. század derekán is kimutathatóak még a helyi népességnek a városi szervezet keretein kívül élő, vagy ahhoz csak lazán kapcsolódó csoportjai. A központi kormányzat és a helyi igazgatás szervei mindenkor főként ezekre, a római hatalomtól és a regionális városi struktúráktól egyaránt kizsákmányolt népcsoportokra hárította át a gazdaság időről időre ismétlődő (a Birodalom igazgatási rendszere egészének sajátosságaiból is fakadó) nehézségeit.

Ez volt a helyzet az Antoninus-kori Asia provinciában is. Jelentős részben a tartomány belső, kevéssé fejlett régióiban élő — egykori nyelvét részben még megőrző, s a térségben őshonosnak számító - lakosság kizsákmányolása révén gazdagodtak, s virágoztak fel újra a partmenti görög városok. Ugyancsak a tartomány kevéssé fejlett régióiban élő lakosságot sújtották leginkább a gyakori földrengések9 következményei, valamint a

gcrt” (SIG3 838). De mindezt részletesebben is megvizsgáltam egy korábbi munkámban: „Szabadság idegen fennhatóság alatt"-, önkormányzatú görög városok a római Nyugat Kis-Ázsiában. Asia provincia igazgatása és Bithynia-Pontus tartomány nyugati felének városi közösségei az Antoninusok idején. Első rész: a tartományok kialakítása és belső viszonyaik, 159-183 skk. Második rész: önkormányzatú városok a Birodalmon és a tartományokon belül. A városok belső viszonyai, 186- 230. Függelék A: Róma császárai és a görög városok, 230-233. Függelék B: Egy alternatíva: a kereszténység, 233-236. In: Aelius Aristeidés: Róma magasztalása. Eis Rhómén or. XXVI — K. (A KRE BTK Ókortörténed tanszékének kiadványai II), Budapest 2002. Második, javítotott és bővített kiadás. (A kötetet szerkesztette és gondozta, bevezető és kísérő tanulmányokkal ellátta, valamint a kötet alapjául szolgáló görög szónoki beszédet fordította: Szlávik G.). L. ebben küln. a 186 skk. oldalakat.

L. küln. Aristeid., or. XXVI, 97-99 - ed. Keil.

Az Asia provincia területén található önkormányzatú városi közösségek poliszok száma már a Kr. u. első század végén 284-re tehető. Összehasonlításképp: ugyanekkor 150 - belső igazgatásában önállósággal bíró - városi közösség, illetve civitas osztozott Makedónia provincia területén. A szomszédos Thrákiában még a második század elején is mindössze 23 város volt, Kis-Ázsia északi területein pedig — mindent egybevetve — 30 vagy 35 poliszt tudunk csak kimutatni. Mindehhez részletesebben 1. Kolb, Die Stadt im Altertum, München, Beck, 1984, 171; vö. még 173.

Vö. Eusebios, Historia Ecclesiastica (a továbbiakban: HE) IV 13,4. - További hivatkozásokkal 1. még ehhez lentebb a 144. sz. Jegyzetet.