Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Egyházi önállóság kérdése Örményországban: az 506-os és az 555-ös dwini zsinatok tanításai és Khalkédón
Az 506-os és az 555-ös dwini zsinatok tanításai és Khalkédón 49 A második dwini zsinat forrásanyaga az előzőhöz képest sokkal jobban dokumentált, viszont eseménytörténete és tanítása jóval bonyolultabb. E zsinat tanításainak és döntéseinek pontos dátumát ismerjük ez, már korábban említett, 555. március 21-e, azonban e zsinat összehívásának pontos dátumát és körülményeit csak nehezen lehetne rekonstruálni. Egy biztos, hogy 552 és 555 között hívták össze Dwin városában II. Nersés katholikosz egyházfősége idején.61 Kétségtelen tény, hogy ez magához II. Nersés egyházfőhöz köthető, Khalkédónt korholó levele ugyan tartalmazza a zsinat összehívásának pontos indokát, azonban a dokumentum leírta, hogy bizonyos püspökök hiánya miatt először nem tudott ösz- szeülni a zsinat, holott az egyházfő a püspököket az igazolatlan hiányzás okán hivataluk elvesztésével, és kiközösítéssel fenyegette meg. A katholikosz továbbá elpanaszolta, hogy a püspökökhöz szóló határozata gyakorlatilag süket fülekre talált, s azzal fejezte be a dokumentumot, hogy a zsinaton minden püspöknek „helye” kell hogy legyen, azaz a részvétel és megjelenés kötelező érvényű volt.62 Ezenkívül, e levél hivatalosan is pontosította, hogy a zsinat összehívásának célja nem volt más, mint az országban újból fellángoló és tobzódó nesztoriánus eretnekség visszaszorítása, s nem pedig a szír julianista ’Abdísö’ szerzetes püspökké való felszentelése, mint ahogyan azt Ananean igyekezett kutatásaiban bizonyítani.63 így a dokumentum arra tett célzást, hogy a zsinat 552—ben, vagy 553—ban ült össze először, azonban a forrásban, a résztvevő püspökökről nincs semmilyen hivatkozás. Legfeljebb a másodlagos forrásértéket képviselő levelek megemlékeztek egy bizonyos ’Abdísö’ püspökké való felszenteléséről, még hozzá úgy, hogy származásáról nem tettek említést. Ugyanakkor a levelek egy ünnepségről, s nem egy zsinatról számoltak be. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felszentelés kevésbé köthető a második dwini zsinathoz. Számos ilyen típusú aktust találunk a 4. (s nem az 5.!) századból P’awstos Buzandnak tulajdonított krónikagyűjteményben, azonban a felszentelés és zsinat közzé a krónika egyértelműen nem tett egyenlőséget, illetve nem is hozta egymással összefüggésbe.64 Ugyanakkor 506—os, valamint az 555—ös zsinatok kapcsán semmilyen kapcsolat sem mutatható ki P’awstos Buzand krónikájában. A második dwini zsinatra vonatkozó három dokumentum — főleg az Egyesülési Esküről szóló forrás — egyidejűleg jelezte, hogy a zsinat indoka 61 GARJTTE, 1952.162. p.; ANANEAN, 1957-1958.121. p. 62 GIRK’ T’LT’oC, 1901. 70-71. p. GlRK’ T’LT’OC’, 1901. 70. p.; ’AbdíSö’-t minden valószínűség szerint csak néhány évvel később szentelték püspökké, más források szerint nesztoriánus katholikosszá, Ktésiphónban (Tityon), Szászánida székvárosban. 64 P’awstos Buzand krónikájának keletkezési körülményeiről csak feltételezésekbe tudunk bocsátkozni. Valószínűnek tűnik, hogy a 5. század végén állították össze P’awstos Buzandac’i neve alatt.: P’AWSTOS BUZAND: Patmut’iwn Hayoc’. Venetik, 1933. (P’awstos Buzand: Örményország története.) III. xii, xivi, xvii, valamint IV, iii. fejezetekben.; GlRK’T’LT’OC’, 1901. 54-55. p.
