Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa
Közép-Phrygia montanizmusa 29 adópréstől elnyomorított lakosságot. A jómód árnyékában élő, a helyi túriaknak kiszolgáltatott városi szegényekre pedig aszkézist hirdető, egyszerű életmódjuk lehetett bizonyos hatással. Ám mindkét esetben leginkább a külsőségek: a „próféták” az önkívületig fokozódó, s olykor már- már a paroxizmus határát súroló lelkesedése lehetett az, ami magával ragadta az effajta dolgokra fogékony, iskolázatlan hallgatóságot. Az, hogy mennyiben voltak hatással a műveltebb és tehetősebb rétegekre, ma már nehezen megválaszolható. Csak a montanizmus belső — erkölcsi — tartalmával magyarázható az a körülmény, hogy az egyik legkiválóbb egyházi író, Tertullianus élete második felében előbb a montanista mozgalom híve lett,149 majd később mindinkább annak teológusa150. S talán mindkettővel az a tény, hogy a térségben gazdagnak mondható, az észak lydiai Lykos151 völgyében fekvő Thyateira jómódú lakossága montanistává lett, s mint a város khóráján talált — kereszténységüket (kreistianos ... khreistianéi: TAM V,2; 1299.),152 illetve montanista kereszténységüket ("Lupikinos Mountanéi synbiói khreistiané pneumatikái)153 nyíltan megváltó — sírfeliratok is bizonyítják, egy évszázadon át154 montanista is maradt. Mindez azonban a mozgatóm második, Montanos és „prófétanői” halálát követő szakaszához tartozik. A Thyateira térségében talált „keresi tény a kereszténynek” formulát viselő sírfeliratok155 közül az eddig ismert legrégebbi feliratot ugyanis a Kr. u. 248/249-es évben állították. Az ebbe a típusba tartozó feliratok többsége valamivel később, a 3. század második felében keletkezett, vagy tartalmi és formai jegyek alapján a 300 körüli évekre datálható. (III.8.Z) Az orthodox egyházi íróktól később ’a phrygiainak nevezett eretnekségként’ aposztrofált (Eusebios, HE V 16,1.), vagy éppenséggel ’a phiygiaiak esztelenségének ’ nevezett (Sókratés, hist. eccl. 11,37.) montanizmus A „katholikos nagyegyházból“ a montanista gyülekezetbe való átlépését Tertullianus részletesebben ’De pudiátia’ címet viselő, nagy valószínűséggel Kr. u. 217-ben keletkezett munkájában indokolja meg. így már Bonwetsch (1903) is: 421.has. 10 sk: „der Tbeolog des Montanismus, Tertullian”. A lydiai Lykos Asia provincia második legnagyobb folyójának, a Hermosnak bal oldali mellékfolyója. Ma: Gördük 9Ű. Vö. KIP V (19792), 804.has. 18 sk. A feliratot egy keresztény férj (khreistianos) állította elhunyt feleségének (khreistianéi). Az 1897-ben publikált, híressé vált feliratot hasonmás átiratban közli A. Strobel. „Das heilige Land der Montanisten” (1980), 93. A felirat értelmezésével kapcsolatban felmerült kérdések taglalását 1. uo., a 93-95. oldalakon. Pontosan „kilencvenhárom éven át”, legalábbis Epiphanios szerint: pan. LI 33,3-4. Thyateira térségének a fenti formulát tartalmazó felirataihoz újabban 1. küln. E. P. Gibson, The ’Christians for Christians’ Inscriptions of Phrygia, Harv. Theol. Stud. 32, Missoula MT 1978 (29 eddig ismert, ill. közzétett felirat). Számosat közöl és értelmez ezek közül A. Strobel is: „Das heilige Land der Montanisten” (1980), 86 skk. és küln. 104-112 skk. Az értelmezéssel kapcsolatos vitákra nem térhetek ki itt.
