Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A református gyülekezet első száz éve Sárospatakon
A református gyülekezet első száz éve Sárospatakon 55 Zsuzsanna egyházpolitikája nem olyan erőszakos. A fejedelemasszony 1653. augusztus 26-án hívatta össze először a város népét „az presbitérium felállatása végett”, de akkor sikerült ellenállniuk. Másodszor december 24-én írta be a városi könyvbe a főbíró: „behajtanak bennünket” a várba. „Regulákat magyaráznak” — folytatta, vagyis úgy látszik, teológiailag is meg akarták velük értetni a dolgokat. Nem sikerült. Senki nem vállalta a presbiterséget. Végül „erővel” választotta ki az embereket „őnagysága”. „Hírünk, akaratunk nélkül az templomban kipublikálták” — fejeződik be keserűen a feljegyzés.25 így lett a kor legradikálisabb egyházkormányzati elveiből a földesúri önkény eszköze. Előzőleg Tolnai Dali János és egy másik puritánus kiválóság, Medgyesi Pál erőltette volna a presbitérium bevezetését, majd személyük körül támadt olyan vihar, hogy az emberek „halállal fenyegették” Tolnait.26 „Háborgó és zenebonáló elmével vannak”, állapította meg 1650-ben tett vizitációja idején az esperes. 1652-ben, amikor Lorántffy Zsuzsanna parancsára „hivatalt” kellett volna adniuk Tolnainak és Medgyesinek, de megtagadták, összeesküvés vádjával úriszék elé került a tanács. A helyzet azonban any- nyira a város mellett szólt, vagyis a földesúri utasítás annyira sértette papválasztási jogukat, hogy még az uraság embereiből álló törvényszék sem marasztalta el őket. Végül csak az udvarban voltak hajlandók eltűrni a sok vihart kavart prédikátorokat. „Őnagysága méltóságos helyibe maradjanak” — állapodtak meg az úriszék előtt. Történtek aztán később is — sikertelen — kísérletek Tolnai és Medgyesi bevezetésére. A városiak vág)' a városiak egy része elégedetlen volt azonban a puritánusok ellenfelével, Veréczi István prédikátorral is. Egy mészáros a tanács elé citálta őt. Az ügy hosszan húzódott, és összekapcsolódott a prédikátorok belső viszályával.27 Az események valószínűleg nem maguktól alakultak így. Személyes ellenszenv illetve rokonszenv befolyásolta őket. A puritánusok és egyházi ellenségeik egyaránt igyekezhettek a gyülekezetben tábort szervezni maguknak. És talán a tanácsnak a városi könyvbe bejegyzett véleménye vagy a városiaknak a forrásokban megfogható magatartása sem esett egybe az egész lakosság akaratával. A Patakot jellemző nagy társadalmi különbségek mellett teljes egyetértés nem is lett volna természetes. Különös baj nem lett volna mindebből nyugodt időkben, amikor az egyházat nem fenyegeti semmi veszély. A puritánizmus körüli viharok azonban a reformátusok szempontjából a legrosszabbkor törtek ki. Körülöttük mindenütt a katolicizmus hadállásai erősödtek, miközben Patakot a hívek és a papok vitái árasztották el. Szerencséden véletlen folytán került ide sok alkalmatlan prédikátor is, de a helyzet súlyosságát nem érzékelték 25 Prot.Sárospatak. 3. 435. p. 26 Prot.Zemplcn. 1/2. 212. p.; Prot.Sárospatak. 3. 435. p. 27 Prot.Zemplén. 1/2. 201-202. p.
