Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon 41 3. Az ellenreformáció természete A jezsuiták Báthory Zsófia által támogatott térítése Sárospatakon igen eredményes volt. A Pro annuis évente beszámol az áttértekről és a különböző kegyességi összejövetelek látogatottságáról. A beszámolók százakat emlegetnek évről évre az áttérők között és a reformátusok áhítatos csodálatát az utcai szertartásokon. A számok azonban nemcsak a patakiakra vonatkoznak, mert az új rendház messze földről vonzotta ide a híveket, így még csak nagyjából sem lehet a sárospataki áttérők arányát megállapítani. Első olvasásra egyébként is annyira lelkes és örvendező a feljegyzés hangulata, hogy természetes reflexként kételyeket ébreszt. Szinte hihetetlen a kálvinizmus régi fellegvárában a katolikus térítés nyomán járó fantasztikus siker. A többi forrás azonban a jezsuiták állításait közvetve megerősíti. Kiderül belőlük a katolikus előretörés több oka is. Legfontosabbnak látszik az a tény, hogy a sárospataki református gyülekezet élete ekkor már hosz- szú évek óta válságban volt. A protestantizmus itteni története a legmélyebb mélypontjára zuhant. A válság kezdeteit nehéz lenne megtalálni; csak valószínű, hogy valamikor az 1640-es évek végére tehető. Akkortól lehet követni a lelkészek ellentéteit a gyülekezettel, versengésüket egymás között, a féltékenykedést lelkészek és tanárok között, végül a város és az iskola ellenséges viszonyát. E tényezők közül egy-egy korábban is jelen volt, de egyszerre és folyamatosan alighanem nagyjából akkortájt kezdtek hatni, amikor — 1650-ben — az „emberek” fegyverrel fenyegették a lelkészeket. Az esperes döbbenten állapította meg: „csuda... mely igen háborgó és zenebonáló elmével vannak...” A prédikátorok ellentétein „botránkoztak meg”.39 Ekkortájt valóban zajlottak, méghozzá nagy horderejű viták Patakon a prédikátorok és a tanárok között. A Hollandiából és Angliából hozott puritánus eszmék mérkőztek a konzervatív gondolkodással.40 A pataki gyülekezet azonban nem tudta a legmagasabban képzett értelmiség bonyolult szempontjait felmérni. Személyes rokonszenv vagy ellenérzések alapján foglaltak pártot. Mivel pedig a puritánizmus képviselőit, Tolnai Jánost és Medgyesi Pált nem szerették, kényszernek éreztek mindent, ami tőlük jött. Rendkívül rosszul hatott rájuk az is, hogy az akkori fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna, elképesztően erőszakos módszerekkel dolgozott a puritánusok mellett41 Jellemző a puritánizmus és a város rossz viszonyára, valamint Lorántffy Zsuzsanna szerepére az egész ügyben, hogy a Medgyesiék iránti ellenséges érzés 1652 őszén az úriszék elé juttatta az egész tanácsot. Ősz- 59 59 Prot.Zemplén. 1/2. 212. p. 40 A kollégiumi viharokról az ügyben: MAKK AI LÁSZLÓ: A Kollégium története 1650-ig. A Sárospataki Református Kollégium története. Budapest, 1981. 26. skk. 41 Prot.Sárospatak. 3. 435. p.
