Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
32 Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006) szerzetes látta el.6 A fejedelmi család azonban, mióta csak katolikus hitre tért,7 gondolkodott a jezsuiták Sárospatakra vitelén. A rend rosszakarói e tervtől azzal tanácsoltak el, hogy megvalósításával veszélyeztetnék hatalmukat a kálvinizmus ottani fellegvárában. 1662 karácsonyán egy rendtag mégis felkereste őket Zbórón.8 Éneke és prédikációja minden aggodalmat eloszlatott, úgyhogy' Báthory Zsófia végül is a jezsuiták sárospataki meghívása mellett döntött. Előbb a Magyarországon illetékes provinciálissal, majd a rend generálisával is tárgyaltak, és 1663-ban Báthory Zsófia megalapította a rendházat. Ugyanebből a feljegyzésből, de más forrásokból is kiderül, hogy a pataki vár melletti, előkelő városnegyedben kaptak először két kőházat, aztán többet is. Ezek a református templom és a református egyháziak házai közelében voltak. Ugyancsak nem messze a református templomtól építtetett a jezsuitáknak Báthory' Zsófia egy kápolnát. Ezt 1664-ben — az odasereglő hívek nagy sokasága miatt — már harmadszor bővítették. A katolikus kegyesség utcai szertartásai, könnenetek is zajlottak, és vallásos tárgy'ú színjátékokat adtak nyilvánosan elő. A református források minderről nem sokat közölnek. A jezsuiták idejövetele után Patakon tartott egyházlátogatások vagy lelkészi gyűlések jegyzőkönyvei sem a barátok megjelenésével, sem első működésükkel nem foglalkoznak. Egészen 1671-ig egyeden bejegyzést tettek velük kapcsolatban. Ez akkor történt, amikor — 1667-ben — megállapították, hogy' az iskola és a diákok viszonya szinte elviselhetetlenül rossz. Számtalan jelét tapasztalták. Többek között sorolják fel azt a leleszi konventből származó hírt, hogy a diákok megállapodtak volna a jezsuiták pataki főnökével, Sámbár Mátyással a kollégium átadásáról.9 Az esperesek sem tudták, utólag sem lehet megállapítani, igaz volt-e az értesülés. Tervnél több azonban bizonyosan nem lett Sámbár és a diákok esetíeges megállapodásából, mert a kollégiumot jóval később katonák foglalták el. 1671 előtt a kollégium anyakönyve sem a szerzetesekkel, sem a katolikusokkal egyáltalán nem foglalkozik. A Pro annuis szerint a jezsuiták és a kollégium tanárai között többször is voltak különböző hittételekről vagy egyháztörténeti problémákról nyilvános viták, de az iskolai feljegyzések nem említik őket. A városi könyvek a jezsuitáknak adományozott házakkal foglalkoznak legtöbbet. Ezeket ugy'anis nem újonnan építették, hanem Báthory Zsófia — földesúri jogon — becsértékükért vette el őket a tulajdonosoktól. Emiatt 6 Az adat nem datálja a pataki katolikus vallásgyakorlatot, mert a pálosok rendháza a 14. század óta gyakorlatilag folyamatosan működött. llUPP JAKAB: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézményekre, 2. Pest, 1872. (továbbiakban: RUPP, 1872.) 337-338. p. 7 A fejedelmi családot ekkor TI. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és kiskorú fia, I. Rákóczi Ferenc jelentette. 1661 áprilisában katolizáltak. Ez a fejedelemasszony számára visszatérést jelentett, a Rákócziak famíliája viszont előzőleg már három generáción át református volt. H Valószínűleg Kis Imre lehetett, aki Báthory Zsófia gyóntatója lett. 9 Prot.Zemplén. 1/3. 741-788. p.
