Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon 33 többször is történt tiltakozás. Különös együttérzés hangján jegyezték fel például azt az esetet, amikor Buzinkai Mihály tanárnak kellett abból a házból eltávoznia, amelyet még a század elején hagyott valaki a református egyházra.10 Egyszer pedig az derül ki, hogy a fejedelemasszony nem fizette meg a teljes becsértéket, és Sámbár maga pótolta a hiányzó összeget.11 A szerzetesekről vagy a vallásgyakorlatról egyáltalán ezzel szemben nem írnak sokat 1671-ig. Még a jezsuiták megjelenése előtt, 1662. június 11-én jegyezték fel, hogy a katolikusok körmenetet tartottak, „mely soha ez előtt nem volt”12 majd még ugyanabban az esztendőben elkezdték a reformátusok temetőjét és harangját is „élni”. Efelett a városiak nem érzékeltetnek felháborodást. Nyilván tudták: vegyes vallású helységekben ez a gyakorlat, és a törvények is így rendelkeznek.13 A városi könyveket olvasva nem tűnik fel a jezsuiták idejövetelével különös változás Patakon. A fordulatot Sárospatak és az itteni református gyülekezet életében az 1671-i esztendő eseményei hozták. A jezsuitáknak azonban minden jel szerint csak annyi közük volt hozzá, hogy a beállott változást nem ellenezték. Közvetlenül bizonyosan nem cselekedtek érte semmit. Nagyon jellemző ilyen szempontból: a Pro annuis-ban 1671-ről nincsen szokatlanul sok feljegyzés, míg a református források bőven tárgyalják az akkori eseményeket. Jezsuita azonban csak egyetlen esetben szerepel bennük. Főszereplők a pataki várba helyezett császári őrség parancsnokai voltak, akik elfoglaltatták előbb a városi templomot, aztán pedig a református kollégiumot is. Bizonyosan nem Báthory Zsófia utasítására tették, mert a fejedelemasszony nevében a református templom elfoglalása ellen egy jezsuita tiltakozást jelentett be.14 A császári katonaság Sárospatak határán messze túlmutató események miatt került ide. I. Lipót kormányával kötött megállapodás értelmében érkezett, mert I. Rákóczi Ferenc büntetlenségéért a Wesselényi-féle mozgalom összeomlása után Báthory Zsófia nagyösszegű készpénz lefizetése mellett az őrségek befogadásával fizetett. A Rákóczi-várakba költöző katonaságra az akkor még alig-alig kibontakozott felső-magyarországi felkelés leveréséhez volt szükség. Idejövetelük aztán az országra zúduló bajok hosszú sorának elindítója lett. Ezek idővel Patakot is súlyosan érintették: 1672-ben a város nagy része a felkelők betörése nyomán leégett, majd csak a 18. század elején épült újjá. Közben pedig minden politikai esemény vagy háború elérte valahogyan Sárospatakot. Hol császáriak, hol felkelők támaszpontja volt. A templom elfoglalása idején azonban a sötét jövőt még nem lehetett 10 Prot.Sárospatak. 3. 44. p. 11 Prot.Sárospatak. 3. 25. p. 12 Prot.Sárospatak. 3. 436. p. 13 1647/10. te. 14 Prot.Sárospatak. 3. 444. p.
