Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta

Drabik Miklós, a lehotkai próféta 13 dött tragikus életével.2 Kvacsala János már a múlt század végén megállapí­totta, hogy próféciáinak megjelenése, óriási elterjedése és hatásuk e hábo­rús korszak jellegzetes terméke. Az egész Európát pusztító harmincéves háború, majd a rákövetkező esztendők szenvedései, a hazájukból elűzöt- tek reményei táplálták az isteni hatalom evilági győzelmének várását, e korszak chiliasztikus váradalmakkal teli hangulatát. Az újabb irodalom viszonylag kevés figyelmet szentelt neki, s ha még­is, azt vizsgálta, milyen hatással voltak próféciái a Rákócziakra, mennyiben erősítették nemzeti és vallási hivatásuk tudatosodását. Mennyire hittek a Rákócziak és környezetük ezeknek a jóslatoknak isteni eredetében. Sokat foglalkoztak Comenius és Drabik viszonyával is. Látomásaival kapcsolat­ban azonban soha nem vetették fel a legfontosabb kérdést, mégpedig azt: vajon honnan származtak, tartalmuk miből adódott. Miért éppen azt a parancsot kapta, hogy kenje királlyá I. Rákóczi Györgyöt? Kortársai közül ugyan sokan tartották szélhámosnak, de a róla szóló tudományos irodalomban a szélhámosság-magyarázat soha nem szerepelt. Drabik személyiségének értékelésében Kvacsala adta meg az alaphangot, aki szerint nem volt szándékos ámító. A próféta életének és tevékenysé­gének legalaposabb ismerője aprólékos elemzések nyomán arra az ered­ményre jutott, hogy víziói valóban voltak, és ezeket jóhiszeműen gondolta isteni eredetűnek. Tovább azonban senki sem lépett, senki sem vizsgálta a víziók valóságos eredetét. Mivel nem kerestek magyarázatot arra, hogy miért észlelt valaki évtizedeken keresztül azonos témakörben jelentkező látomásokat, senki sem közeledett rejtélyéhez a prófétaság titkát boncoló érdeklődéssel. Induljunk ki abból, ami már néhány kortársában is felmerült, akik prófétaságát egyfajta elmebetegség megnyilvánulásának tartották. (A po­zsonyi bíróság kérte is orvosok szakértői véleményét, de a háromtagú orvosi bizottság a vádlottat normálisnak találta.) A neurológia a látomáso­kat hallucinációknak nevezi, de megkülönböztetett látási, hallási és taktilis hallucinációkat. Ezek megjelenésükben nem különíthetők el egymástól pontosan. Drabiknál is megvolt egyrészt a látási hallucinációk jelenetsze­rűsége, de ez gyakran fonódott össze hallásiakkal, amikor Isten hangját is hallotta. Egy esetben taktilis hallucinációja is volt: erős ütést érzett a hom­lokán, nyoma még reggel is látszott. A felesége vette észre. Téves eszméi, a hallucinációk feltehetőleg hisztériás eredetűek voltak, mert azoknál mondják szembetűnőnek a vágyteljesítő jelleget. És ez Drabiknál nyilván­2 PAULER GYULA: Drabik, egy magyar próféta. In: Vasárnapi Újság, 1875.; KVACSALA JÁNOS: Dg)' álpróféta a XVIT-ik században. Tn: Századok, 1889. 745-766. p.; UŐ: A XVIT. századi chiliasmus történetéhez. In: Protestáns Szemle, 1890.; IVÁNYI ENDRE: Comenius és a chiliasmus. In: A Szolno­ki Gimnázium évkönyve, 1902-1903.; SZIMONIDESZ LAJOS: Drabik Miklós próféciái és egy ma­gyar-latin kiadású részletük Tn: Magyar Könyvszemle, 1942. 2. sz. 176-181. p. Életének régóta ismert adatait kiegészítettem az Osztrák Staatsarchiv: Ungarn, Fsz. 294. sz. állagban található anyaggal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom