Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta
Drabik Miklós, a lehotkai próféta 13 dött tragikus életével.2 Kvacsala János már a múlt század végén megállapította, hogy próféciáinak megjelenése, óriási elterjedése és hatásuk e háborús korszak jellegzetes terméke. Az egész Európát pusztító harmincéves háború, majd a rákövetkező esztendők szenvedései, a hazájukból elűzöt- tek reményei táplálták az isteni hatalom evilági győzelmének várását, e korszak chiliasztikus váradalmakkal teli hangulatát. Az újabb irodalom viszonylag kevés figyelmet szentelt neki, s ha mégis, azt vizsgálta, milyen hatással voltak próféciái a Rákócziakra, mennyiben erősítették nemzeti és vallási hivatásuk tudatosodását. Mennyire hittek a Rákócziak és környezetük ezeknek a jóslatoknak isteni eredetében. Sokat foglalkoztak Comenius és Drabik viszonyával is. Látomásaival kapcsolatban azonban soha nem vetették fel a legfontosabb kérdést, mégpedig azt: vajon honnan származtak, tartalmuk miből adódott. Miért éppen azt a parancsot kapta, hogy kenje királlyá I. Rákóczi Györgyöt? Kortársai közül ugyan sokan tartották szélhámosnak, de a róla szóló tudományos irodalomban a szélhámosság-magyarázat soha nem szerepelt. Drabik személyiségének értékelésében Kvacsala adta meg az alaphangot, aki szerint nem volt szándékos ámító. A próféta életének és tevékenységének legalaposabb ismerője aprólékos elemzések nyomán arra az eredményre jutott, hogy víziói valóban voltak, és ezeket jóhiszeműen gondolta isteni eredetűnek. Tovább azonban senki sem lépett, senki sem vizsgálta a víziók valóságos eredetét. Mivel nem kerestek magyarázatot arra, hogy miért észlelt valaki évtizedeken keresztül azonos témakörben jelentkező látomásokat, senki sem közeledett rejtélyéhez a prófétaság titkát boncoló érdeklődéssel. Induljunk ki abból, ami már néhány kortársában is felmerült, akik prófétaságát egyfajta elmebetegség megnyilvánulásának tartották. (A pozsonyi bíróság kérte is orvosok szakértői véleményét, de a háromtagú orvosi bizottság a vádlottat normálisnak találta.) A neurológia a látomásokat hallucinációknak nevezi, de megkülönböztetett látási, hallási és taktilis hallucinációkat. Ezek megjelenésükben nem különíthetők el egymástól pontosan. Drabiknál is megvolt egyrészt a látási hallucinációk jelenetszerűsége, de ez gyakran fonódott össze hallásiakkal, amikor Isten hangját is hallotta. Egy esetben taktilis hallucinációja is volt: erős ütést érzett a homlokán, nyoma még reggel is látszott. A felesége vette észre. Téves eszméi, a hallucinációk feltehetőleg hisztériás eredetűek voltak, mert azoknál mondják szembetűnőnek a vágyteljesítő jelleget. És ez Drabiknál nyilván2 PAULER GYULA: Drabik, egy magyar próféta. In: Vasárnapi Újság, 1875.; KVACSALA JÁNOS: Dg)' álpróféta a XVIT-ik században. Tn: Századok, 1889. 745-766. p.; UŐ: A XVIT. századi chiliasmus történetéhez. In: Protestáns Szemle, 1890.; IVÁNYI ENDRE: Comenius és a chiliasmus. In: A Szolnoki Gimnázium évkönyve, 1902-1903.; SZIMONIDESZ LAJOS: Drabik Miklós próféciái és egy magyar-latin kiadású részletük Tn: Magyar Könyvszemle, 1942. 2. sz. 176-181. p. Életének régóta ismert adatait kiegészítettem az Osztrák Staatsarchiv: Ungarn, Fsz. 294. sz. állagban található anyaggal.
