Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta
12 Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006) magára, hogy a jelenlevők borzongva takarták el a szemüket, arcukat. Drabik ekkor is, s ezután is, hosszú ideig kitartott Istentől nyert pró- fétasága mellett. Látomásai valódiságában benne is felmerültek ugyan néha kételyek, de miután — akár a bibliai próféták — bizonyságot kért és kapott a jelenések istenétől, akárhogyan alakult is a körülötte élők hangulata, szilárd maradt elhivatottsága tudatában. Az európai politikai helyzet változásai még számos alkalommal felvetették jóslatai aktualitását, szövegüknek mind több kiadása került forgalomba; és mind többen vitatkoztak a látomások eredetéről, a Drabiknak jutott isteni kegyelemről, vagy az álpróféta szélhámosságáról. A lehotkai pap hírét megismerték Angüában és Törökországban; Amszterdamból száz birodalmi tallérnyi évjáradékot húzott, az angol királytól és XIV. Lajostól is kapott pénzadományokat. Drabik vérpadon Ügy látszik azonban, sem a világhír, sem a viszonylag biztos megélhetés nem lendítette ki Drabik életét megszokott kerékvágásából. 1628-ban költözött Lehotkára, és több mint harminc esztendővel később is a lednicei uradalomban keresték, ott is találták meg, amikor 1671-ben a Wesselényi-féle rendi mozgalom megtorlására kiküldött bíróság elé állítandó, elfogták. Innen vitték Pozsonyba, ahol alig egy hónap alatt folytatták le halálos ítélethez vezető perét. A végén néhány nap alatt arra is rávették az ekkor már több mint nyolcvan éves szerencséden öregembert, hogy kijelentse: „tiszta dühből és gonoszságból” jövendölt a „szentemlékezetű II. Ferdinánd és utódai ellen”. Nyomasztó végiggondolni az aggastyán Drabik utolsó napjait. Katonák vitték a bíróság elé, ahol hosszú vallatások alatt is kitartott: mindent isteni sugallatra mondott. Hamar megszületett a halálos ítélet, de nem közölték vele, mert I. Lipót ragaszkodott hozzá, hogy halála előtt katalizáljon. Csalárd módon azt ígérték az öreg, beteg embernek, szabadon bocsátják, ha katolikusnak jelenti ki magát. Hosszú ideig még erre sem tört meg, végül egy morvául tudó jezsuita rábeszélésére volt hajlandó a szabadulás reményében katalizálni. A visszavonó iratot diktálni akarták neki, de ekkor már nem volt ereje írni, csak az aláírását tette rá tanúk előtt. Ezután nagy nyugalom szállta meg; hazafelé készülődött, alig tudták fogságában magára hagyni. Pálinkával tartották benne a lelket, de mivel féltek a testileg, idegileg összetört öregember váratlan halálától, egy nappal előrehozták az ítélet végrehajtását. Amikor a vérpadra indították, Drabik azt hitte, a népnek akarják, mint megtért bűnöst, szabadon bocsátása előtt, megmutatni. Csak a hóhér láttán értette meg, hogy utolsó útján van. Alig tudták a halálba vezető lépcsőkön felvonszolni. A próféciák eredete Az irodalom sokat foglalkozott Drabik vénségében hitehagyással végző-
