Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Drabik Miklós, a lehotkai próféta
Drabik Miklós, a lehotkai próféta 11 tantizmus szövetségi rendszere segítségével itteni hatalmukat megsemmisítse. A várakozásoknak ebben a hangulatában készítette Comenius sajtó alá a Drabik próféciáit tartalmazó kötetet. Rákóczi győzelmének biztos reményében közölni akarta a világgal: ó az Istentől rendelt szabadító. II. Rákóczi György svédekkel szövetséges lengyelországi hadjárata azonban — előbb kellett volna pedig kinőnie egy egész Európát átfogónak — váratlanul nagy kudarccal, gyászos vereséggel végződött. Az Erdélyen túli Magyarország is megroppant a fejedelem mögött özönlő ellenség csapásai alatt. Hamarosan pedig meghalt most már a harmadik Rákóczi is anélkül, hogy a víziók hozzájuk fűződő ígéretei megvalósultak volna. Elpusztult Erdély, ahonnan a szabadítást isteni biztatásra várták, Drabik hite azonban nem rendült meg. A jelenések istenébe vetett hittel hirdette a Rákócziak bukása utáni új fordulatot: a francia király, XIV. Lajos hozza a szabadulást. O fogja lerombolni a Habsburgok hatalmát, ő nyitja meg a visszatérés útját a száműzöttek előtt. Mikor pedig XIV. Lajos helyett I. Lipótot választották császárrá a birodalom választófejedelmei, és ezzel a francia királyhoz fűződő reményeknek végük szakadt, egyre nagyobb súllyal szerepelt a látomásokban a porta ereje. A kereszténység kebelébe térő törökök lesznek Isten akaratának végrehajtói, hangoztatta Drabik. A víziók újabb és újabb reményeket támasztottak, a próféta hitsorosai azonban, és ő maga is, egyre nehezebb helyzetbe kerültek. A Rákóczi család tulajdonképpen mindig is elzárkózott Drabik próféciái elől. A Rákócziak alig néhányszor fogadták őt, mégis védelmet jelentettek. A Habsburg-ház hamarosan végét jövendölő látomások fennen hirdetése bőven kimerítette a felségsértés fogalmát. A királyi Magyarországon másutt, mint az erdélyi fejedelmi család birtokán aligha lehetett volna büntetlenül ilyen királygyalázó kijelentéseket tenni. Míg a família védelmét érezték, a cseh testvér gyülekezetek tagjai nem is nyugtalankodtak túlságosan. Drabik különösen Comenius magyarországi tartózkodása alatt és utána élvezett nyugalmat; a száműzöttek első püspökévé választott politikus támogatása sokat jelentett Drabik tekintélyének. Még többet az, hogy 1654-ben papságába is visszahelyezte. Nem sokkal később jött azonban az 1657-es nagy vereség, alig valamivel a Drabik világhírét jelentő könyv megjelenése után. A gúny és az irigység megint feltámadt, s a viták tovább élesedtek 1660 után, amikor alig néhány hetes különbséggel Lorántffy Zsuzsannát is, II. Rákóczi Györgyöt is elvesztették. Maga Comenius is bizonyítékot követelt. Igazolja próféciái isteni eredetét, magyarázza meg Drabik jóslatainak állandóan ismétlődő kudarcát. Mint legfőbb egyházi elöljáró, vizsgálatot indított. Személyes követével szörnyűséges esküszöveget küldött: a próféta esküdjön meg a jelenések valódiságáról. És ha megteszi, béküljön ki a gyülekezet tagjaival, legyen vége az állandóvá váló belső villongásnak, gyalázkodásnak. Drabik a félelmetes esküt el is mondta, sőt megtoldotta; olyan borzalmasan pokoli büntetéseket imádkozott
