Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Gaál Gizella: A nők szerepe a reformáció terjesztésében Magyarországon, különös tekintettel Debrecen városára
194 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) ben a puritanizmust hivatalos egyházi irányzattá tette. Ebben segítségére voltak prédikátorai, Medgyesi Pál és Tolnai János, valamint a felsőmagyarországi megyei főtisztviselők. Saját birtokán megalakította a presbitériumot, ami miatt egy időre kizárták az egyházból és az úrvacsora sákramen- tumát sem szolgáltatták ki neki. Azonban hite igazságában bízva a következőket írta: „Isten dicsőségét és vallásunknak igaz tudományát akarjuk megtartani, s ennyi keserűségeink között való életünket csak arra rendeltük, miképpen naponként vallásunknak szolgálhassunk”.14 Váradon az iskolákban bevezették és a nyomdákban ki is nyomtatták Ramus és Amesius műveit. Amikor azonban a váradi puritánok be akarták vezetni a presbitériumot, Lórántffy Zsuzsanna fia, II. Rákóczi György fejedelem, ezt megakadályozta, az 1646-os szatmárnémeti zsinaton megbélyegezte a puritanizmus eszméit. Lengyelországi hadjárata után azonban belpolitikai okoktól indíttatva megengedte, hogy megszervezzék a presbitériumot Váradon. A váradi kollégiumban Martonfalvi Tóth György ismertette meg a diákokkal a kálvini tanokat.15 Apáczai is Kolozsvárott tovább hirdethette a puritanizmus társadalmi és természettudományos programját. Lórántffy Zsuzsanna nem ismerte a pihenést, folyton dolgozott az egyház és az iskola javára. Újabb hittani munkát írt a „Szentléleknek származásáról” címmel. Magánéletében egyik csapás érte a másik után. 1660. április 18-án, házassági évfordulóján halt meg bánattól összetörtén. Csak hitében maradt rendíthetetien. A legnagyobb magyar kálvinista nő volt. Bár Lórántffy Zsuzsanna halála után menye, Báthory Zsófia, rekatolizált, a sárospataki diákokat, tanárokat elűzte, a protestáns papokat megbilincselve Munkácsra vitette, szellemét azonban nem tudta elpusztítani, a reformáció tovább élt.16 A 17. század Magyarországon az ellenreformáció kora volt. Az örökös háborúk, belvillongások nemcsak az országot pusztították el, de az erkölcsöket is elvadították. A megmaradt kastélyokban a magyar asszonyok legtöbbje még nem változott meg. Őrizték a hagyományokat és ápolták hitüket. Közülük is kiemelkedik az evangélikus vallású Lobkovitz Poppel Éva, Batthyány Ferenc hitvese. Barátnői, a katolikus Wesselényi Anna és Nyáry Krisztina, szintén hatalmas birtokokkal rendelkeztek. Ök hárman a pártoskodás, a gyűlölködés közepette megkapó példáját adták az igazi keresztényi szeretetnek a vallási türelmetlenség századában. Az új hit nyomában kialakuló korszellem hatására az emberek kezdték becsülni a tudomány és az iskola képviselőit, a könyveket vásárolni, a tehetségesebb ifjakat taníttatni. Megnőtt az iskolák valamint a nyomdák száma. Az új hit követői között szorosabbá válnak a szálak, de a felekezeti gyűlölet még ismeretlen számukra.17 S.Szabó, 1896.26. p. 15 Balogh, 1995.116. p. 16 S.SZABÓ, 1896.28. 17 TAKAts,1982. 187. p.
