Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra
180 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) Azonban nem mindenhol haladt ilyen jól az agitáció. Baranyakisfaludon144 és Véménden145 a szerb katonai parancsnok megtiltott bármilyen politikai gyűlésezést, valamint Vajszlón is a megszállóktól való félelem tartotta vissza az asszonyokat a nyilvános ténykedéstől,146 így hát ezeken a helyeken csak titokban, privát úton folyt a propaganda. Dombóváron a plébános a szociáldemokraták nagy száma miatt nem szervezkedhetett nyíltan, csak az oltáregyleti gyűlésen buzdította a nőket szavazati joguk gyakorlására és a Budapestről küldött füzeteket — minden valószínűség szerint a Szociális Útmutató számait — osztotta szét közöttük.147 A németmároki plébános azt írja jelentésében, hogy tehetetlen, a „fenn forgó körülmények teljes passzivitást javasolnak”, bár a püspök buzdítja, hogy ha a viszonyok megváltoznak, tegyen meg mindent, „nehogy mások megelőzzék”.148 De a legcsúfosabb kudarcot a bicsérdi plébánosnak kellett elszenvednie, aki a helyi szerb parancsnok tiltása ellenére is megpróbálta összehívni az asszonyokat, de az összejövetelen senki sem jelent meg, mivel a nők egyszerűen kinevették, nevetségesnek tartván választójogukat s hallani sem akartak róla.149 A női szavazatok nagy súlyát mutatja, valamint azt, hogy az egyházi körök ezzel mennyire tisztában voltak, hogy gyakran még az olyan tisztán vallási, mindenféle egyébtől mentes szervezeteket, mint az oltáregylet, ró- zsafüzér-társulat, Jézus Szíve Társulat is bevonták a politikai csatározásokba. Bár a püspök körlevelében kijelentette, hogy a templomokban ne agitáljanak, Martinovich páter mégis megtette ezt a székesegyházban, nem is eredménytelenül: „Nagy hallgatóság, sok nő - gondot adnak majd a sociáldemokratáknak!” — írja Visy László naplójában.150 * A vallásos nők politikai és választási szervezésének volt egy másik vonulata is, a mind nagyobb egységbe tömörülés, illetve ezzel kapcsolatban a mind határozottabb és egyöntetűbb politikai állásfoglalás. December 18-án Budapesten, a Keresztényszociális Párt helységében megalakult az Országos Katholikus Nőszövetség. A szövetség célja volt a szabadság- jogok megóvása és gyarapítása, a szociális jólét emelése, a női munka védelme és a női társadalom politikai iskolázása, de mindenekelőtt a keresztény világnézet érvényesítése Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai életében. A szövetség csatlakozásra hívott fel minden katolikus női egyesületet és az ezeken kívül álló katolikus nőket. Tevékenységét azt aktuális kérdésekben való tájékoztatásban, előadások, tanfolyamok tartásában, könyvtárak felállításában és sajtótermékek kiadásában határozta meg, PPL. 667/1919. sz. 145 PPL. 678/1919. sz. PPL. 615/1919. sz. 147 PPL. 1069/1919. sz. 148 PPL. 693/1919. sz. 149 PPL. 628/1919. sz. 150 PKL. Szőnyi Ottó hagyatéka. Visy László naplója. 1919. január 2.