Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra

180 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) Azonban nem mindenhol haladt ilyen jól az agitáció. Baranyakisfaludon144 és Véménden145 a szerb katonai parancsnok megtil­tott bármilyen politikai gyűlésezést, valamint Vajszlón is a megszállóktól való félelem tartotta vissza az asszonyokat a nyilvános ténykedéstől,146 így hát ezeken a helyeken csak titokban, privát úton folyt a propaganda. Dombóváron a plébános a szociáldemokraták nagy száma miatt nem szervezkedhetett nyíltan, csak az oltáregyleti gyűlésen buzdította a nőket szavazati joguk gyakorlására és a Budapestről küldött füzeteket — minden valószínűség szerint a Szociális Útmutató számait — osztotta szét közöt­tük.147 A németmároki plébános azt írja jelentésében, hogy tehetetlen, a „fenn forgó körülmények teljes passzivitást javasolnak”, bár a püspök buzdítja, hogy ha a viszonyok megváltoznak, tegyen meg mindent, „ne­hogy mások megelőzzék”.148 De a legcsúfosabb kudarcot a bicsérdi plé­bánosnak kellett elszenvednie, aki a helyi szerb parancsnok tiltása ellenére is megpróbálta összehívni az asszonyokat, de az összejövetelen senki sem jelent meg, mivel a nők egyszerűen kinevették, nevetségesnek tartván vá­lasztójogukat s hallani sem akartak róla.149 A női szavazatok nagy súlyát mutatja, valamint azt, hogy az egyházi körök ezzel mennyire tisztában voltak, hogy gyakran még az olyan tisztán vallási, mindenféle egyébtől mentes szervezeteket, mint az oltáregylet, ró- zsafüzér-társulat, Jézus Szíve Társulat is bevonták a politikai csatározá­sokba. Bár a püspök körlevelében kijelentette, hogy a templomokban ne agitáljanak, Martinovich páter mégis megtette ezt a székesegyházban, nem is eredménytelenül: „Nagy hallgatóság, sok nő - gondot adnak majd a sociáldemokratáknak!” — írja Visy László naplójában.150 * A vallásos nők politikai és választási szervezésének volt egy másik vonulata is, a mind nagyobb egységbe tömörülés, illetve ezzel kapcsolat­ban a mind határozottabb és egyöntetűbb politikai állásfoglalás. Decem­ber 18-án Budapesten, a Keresztényszociális Párt helységében megalakult az Országos Katholikus Nőszövetség. A szövetség célja volt a szabadság- jogok megóvása és gyarapítása, a szociális jólét emelése, a női munka vé­delme és a női társadalom politikai iskolázása, de mindenekelőtt a keresz­tény világnézet érvényesítése Magyarország társadalmi, gazdasági és poli­tikai életében. A szövetség csatlakozásra hívott fel minden katolikus női egyesületet és az ezeken kívül álló katolikus nőket. Tevékenységét azt ak­tuális kérdésekben való tájékoztatásban, előadások, tanfolyamok tartásá­ban, könyvtárak felállításában és sajtótermékek kiadásában határozta meg, PPL. 667/1919. sz. 145 PPL. 678/1919. sz. PPL. 615/1919. sz. 147 PPL. 1069/1919. sz. 148 PPL. 693/1919. sz. 149 PPL. 628/1919. sz. 150 PKL. Szőnyi Ottó hagyatéka. Visy László naplója. 1919. január 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom