Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa
Közép-Phrygia montanizmusa 17 amennyire ezt hiányos forrásértesüléseink alapján meg tudjuk ítélni) meg sem közelítette a „prófétanőkét”. Legalábbis nem hasonlíthatóak a szekta kezded időszakát meghatározó Priska és Maximilla alakjaihoz. {II.5.6) A montanista mozgalom központja két jelentéktelen phrygiai közösség {poleis [...] mikrai tés Phrygias), az inkább nagyobb falunak, mintsem kisvárosnak mondható Pepuza és a hasonló jellegzetességeket mutató Tymion volt.87 Pontos helyüket az irodalmi hagyomány alapján nem lehet lokalizálni.88 Sokáig csak annyi volt bizonyos, hogy Kr. u. 374 és 377 között, az epiphaniosi ’Panarion’ keletkezésének idején,89 Pepuza már romokban hevert.90 Az Epiphanios közlése alapjául szolgáló értesülés azonban aligha lehetett pontos, hiszen a szekta követői ezen, a Panarion’ szerzője szerint néptelenné vált helyen, továbbra is összegyűltek. így nemcsak hogy Pepuza helyének meghatározása nem sikerült, de bizonytalanná vált az ott egykor virágzó közösség fennállásának végső időpontja is. Néhány éve, egy szenzációszámba menő régészeti feltárás révén, Pepuza pontos helyét mégiscsak sikerült azonosítani.91 Az egykori Tymion fekvésének 87 Euseb. HE V 18,2. Pepuzához és Thymionhoz 1. küln. az Eusebiostól idézett Apollóniost (HE V 18,2.) és Epiphan. haer. XLVUI,14; XLIX,1. Vö. még Sozom. hist. eccl. VII 18,12., ill. Cod. Theod. XVI 5,59. és 10,24. A kérdés szakirodalmi megközelítései közül meghatározó: W. M. Calder, The New Jerusalem of the Montanists, Byzandon VI (1931), 421-425; RE XIX (1938), s.v. „Pepuza”; 562.has. 6 skk.-563.h; továbbá A Strobel’ „Das heilige Land der Montanisten” (1980), 29-34. 89 Epiphaniost Kr. u. 367-ben választották meg Kypros metropolitájává a sziget püspökei. Haereses címen is idézett munkáját, a 80 féle „eretnekségre” gyógyszert kínáló „orvosságos szelencét” (*Panarion) ezt követően, talán 375 körül írta meg. Epiphanios művének kiemelkedő jelentőségét leginkább az adja, hogy számtalan, vélhetően szó szerind, vagy közel szó szerind idézet található benne később elveszett „eretnek” írásokból. így a montanista mozgalom vezetőinek több „próféciáját” is tartalmazza. Ezeket részben a kis-ázsiai egyház ügyeiben járatos (kortárs) személyektől nyert értesülések révén szerezte Epiphanios. Részben pedig a montanisták ellenfeleként fellépő rómavárosi presbiter, Hippolytos egy — számunkra elveszett — művéből, a Kr. u. 215 körül keletkezett Syntagmata -ból meríthette a kyprosi Salamis elkötelezetten „eretnekellenes” püspöke. Vö. Epiphan. pan. I 1,2; XLVIII 15,1. és XLIX 2,3-4; továbbá De Labriolle, „Les sources de l’histoire du Montanisme” (1913), pp.XXXVII-XLVII. — [2] Inkább csak érdekességképpen, az Epiphaniostól érvényesített szigorú orthodoxia egyik bizonyítékaként említeném meg itt, hogy a 'Panarion' szerzője Origenést is az „eretnek tévtanítók” listájára vette (pan. LXIV.), ami később széles körű vita kibontakozásához vezetett az egyházon belül. Az orthodoxia védelmében, 390-ben vagy 392-ben Jeruzsálemben tartott prédikációjában, Epiphanios az Órigenés elleni harcra szólította fel a keresztényeket. Ehhez a felhíváshoz az Origenést korábban csodáló Hieronymos is csadakozott. Epiphan. pan. XVIII 14,1 sk. A Peter luimpe heidelbergi és William Tabbemee tulsai (USA) professzorok vezette kutatócsoportnak egy, a nyugat-anatóliai IJsak városától délre fekvő, nehezen megközelíthető folyóvölgyben sikerült azonosítania a 2001-es év késő nyarán az egykori Pepuza fekvésének pontos helyét. W. Tabemee a montanizmus egészének jelenleg leginkább elismert szaktekintélye. A pályáját Ausztráliában kezdő neves egyháztörténész a montanista mozgalom témájának szentelte első jelentős munkáját is: Opposidon to Montanism from Church and State, Diss. Melbourne 1978.
