Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Egy elmaradott régió szerepvállalása a kor vallási mozgalmaiban: Közép-Phrygia montanizmusa

18

Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006)

pontos helye azonban — miként az első montanista „prófécia” színhelyéül szolgáló Ardabané (Ardabaué) - továbbra is rejtély maradt.

A montanista mozgalom kiemelt szerepet szánt a két jelentéktelen phrygiai településnek, de mindenekelőtt Pepuzának. Epiphanios elbeszélése szerint Quintilia vagy Priska montanista „prófétanőnek” álmában megjelent Krisztus — méghozzá, mint az később elbeszélte, ’asszony módjára csillogó lepelbe öltözve’. Miután Krisztus bölcsességet öntött belé, Quintilia vagy Priska (hogy melyik a kettő közül, mondja Epiphanios, azt nem tudja határozottan kijelenteni), megjövendölte, „hogy e% a hely (ti. Pepuza) szent lesz (tutoni ton topon einai hágjon). és hogy itt fog alásyfllni az égből Jeruzsálem"' (hódé tén Hierosalémé ek tu uranu katienai).92 Ez alatt az ’új, a mennyei Jeruzsálemet’ értették, amelyet egykor János megjövendölt Jelenései’-ben.93 Apollónios orthodox egyházi író94 Eusebiosnál megőrzött közlése is beszámol arról, hogy Montanos „Pepu^át és Tymiont Jeruzsálemnek ne- vezje”95. Apollónios hozzáfűzi még: Montanos „asf akarta, hogy az emberek mindenhonnan oda gyülekezzenek" (HE V 18,2.). Ez valószínűleg a közeli végítéletre való közös várakozásra, az arra való szellemi-erkölcsi felkészülés követelményére utal.96

Néhány következtetés

(III. 1.) A „nagyegyház” képviselőitől alapvetően orthodoxnak tekintett montanizmus97 csak igen kevéssé fenyegette a legfőbb hitelveket. Montanos tanítása összhangban volt az egyház szentháromságtanával.98 Formai jegyeken kívül (a gnósztikusok fiatalabb nemzedékéhez tartozó Markión99 környezetében is voltak például különleges hitbeli adománnyal

92 Pan. XLIX 1,3 skk; vö. XLIX.1.

93

„Es láttam új eget és újföldet, mert aj első ég és aj elsőföld elmúlt [...] (2) Es a síjent várost, aj új Jeruzsálemet is láttam, amint alásjáll a mennyből” (kai tén polin tén hagian lerusalém kainéti eidon katabainusan ek tu uranu): Apocal. XXI,1-2. Vö. ehhez W. Tabbemee, Revelation 21 and the Montanist „New Jerusalem”, Australian Biblical Review 37 (1989), 52-60.

94

Vö. Hieronym., De vir. ill. XL.

95

Pepuza - és Tymion - a montanista mozgalomban elfoglalt jelentőségéhez 1. küln. A Strobel\ „Das heilige Land der Montanisten” (1980), 10-29. A kérdés újabb értékeléshez - rövid áttekintésben - 1. S. Mitchell.\ „Anatolia” II (19952), 39; 92. - Itt csak jelezni tudom, hogy Tertullianus, aki osztozott orthodox kortársai többségének a mennyei Jeruzsálem alászállásával kapcsolatos várakozásaiban, úgy tűnik — legalábbis ránk maradt műveinek tanúsága szerint —, mit sem tud Pepuzáról.

Miként Montanos „prófétaként” kifejtett tevékenységének egésze is: vö. Bonwetsch (1903), 421.has. 44 sk.

97

Néhány egyházi író, így például Hippolytos kivételével (Refut. VIII 19,3.), általában véve „orthodoxként ítélték meg a „nagyegyház” képviselői a montanista tanításokat.

L. pl. Epiphanios, Tanárion’ LXVIII. és Tertullianus, 1Adversus Praxean’ című iratának itt felhozott helyeit. — A kérdés részletesebb elemzését nyújtja J. Pelikan tanulmánya: Montanism and its Trinitarian Significance, ChH XXV (1956), 99-109.

Markión születésének éve leginkább a Kr. u. 85 körüli időszakra datálható. A gnósztikusok idősebb nemzedékének talán legjelentősebb képviselőjének mondható Valentinus pedig valamikor a 100-as év tájékán születhetett.

99