Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Egy reneszánsz lelkületű főpap, dr. Hirschler József pápai prelátus
Egy reneszánsz lelkületű főpap, dr. Hirschler József pápai prelátus (1874-1936) Sas Péter H irschler Józsefnek — egyházi munkálkodása megérdemelt elismeréseképpen — számtalan rangot, címet adományoztak. Hivatalosan káptalani, majd pápai prelátus, székeskáptalani kanonok, a kolozsmonostori levéltár őre, a szolnok-dobokai egyházmegye főesperese és a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa címeket viselte. A tanulmány nemcsak magas szintű egyházi munkásságára, pasztorációs tevékenységére, hanem a művészetszerető és értő, reneszánsz lelkületű főpap kevésbé közismert, rejtőzködő, legbensőbb énjéből fakadó kulturális és művelődéstörténeti munkásságára szeretné a figyelmet felhívni. Erdély egyik legkiválóbb és legszorgalmasabb kultúrmunkás-apostola a magyar székesfőváros, Budapest újpesti részén született 1874. március 17-én. Családi neveltetése és a piarista atyák budapesti főgimnáziumában végzett tanulmányai a papi hivatásra ösztönözték. Ezért mi sem lehetett természetesebb, minthogy idővel az esztergomi „kispapok” között találta magát. A tehetséges ifjút elöljárói először a bécsi Pazmaneumba, majd a jezsuiták keze alá, a római Collegium Germanico-Hungaricumba küldték hittudományi tanulmányai elvégzésére. Az örök városban eltöltött hét esztendő meghatározta egész további életét, a hitre, a tudásra, a jóra és a szépre sóvárgó fiatal lelkét örökre megejtette Róma, a kultúra, a művelődés egyik európai fellegvára. A katolicizmus misztériumának mindennapi átélése mellett olyan mély benyomást gyakoroltak rá az ott szerzett, az ott kapott történelmi, kulturális és képzőművészeti impressziók, hogy azok alól egész életében nem szabadulhatott. Saját elmondása szerint is csodálatos „rabság” volt, az ott eltöltött időszakot mindig élete legszebb korszakaként emlegette.1 (Erre érezhetett rá Tóth István festőművész, az erdélyi kismesterkor „lírikusa”, amikor ex librisét megrajzolta. A dolgozó- szobájában, íróasztalánál ülő pap kitekint ablakán, ahonnan a távoli mesz- szeségben a római Szent Péter-dóm kupolája sejlik elő.) Vö. SAS PÉTER: Hirschler József, a reneszánsz lelkületű prelátus. In: Keresztény S%ó, 2002. 3. sz. 12-13. p.
