Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
112 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) latban a székváros, a székesegyház, a püspöki palota, a papnevelő állapota, az egyházmegye kiterjedése, annak bevétele, a káptalani méltóságok és azok jövedelmei, a papság szelleme, a szerzetesrendek helyzete, a püspökség üresedésének körülményei érdekelték.7 XIV. Gergely utódai csupán az eljárás módozatán finomítottak; VIII. Orbán pápa 1627. július 10-i rendeletében pontosan kidolgozta a kérdőpontokat.8 A püspökjelöltre és az egyházmegyére egyaránt 13-13 kérdőpont vonatkozott. A magyarországi püspökjelöltekre vonatkozó jegyzőkönyvek sorozata 1612-ben kezdődik, de országunk főpapjai már az 1600-as évek legelejétől rendszeresen eleget tettek kánoni kivizsgálási kötelezettségüknek. A jegyzőkönyvek bizonyos egyöntetűséget tanúsítanak: a tanúkihallgatások helye a magyar püspökök esetében a bécsi császári nunciatúra palotája, olykor a bécsi jezsuita rendház, az országgyűlések idején pedig egy pozsonyi vagy soproni kolostor. Az elnök a nuncius, ha üresedésben volt, akkor az ügyvivő. A tényleges eljárást a nunciatúra ügyhallgatója, kancellárja vezette.9 A bizalmas úton megidézett tanúk főként püspökök, apátok, prépostok, kanonokok, udvari méltóságok, a magyar kancellária tisztviselői, akik a jelöltet és az egyházmegyét kellően ismerték. Rendszerint három, de legalább két tanút kellett felsorakoztatni, akik aláírásukkal hitelesítették vallomásaikat.10 A jegyzőkönyveket és a hozzájuk csatolt mellékleteket fel kellett küldeni a Kúriához, ahol a Konzisztoriális Kongregációnak adták át. Itt négy bíborostag áttanulmányozta, a kongregáció ülése elé terjesztette, amely hivatott dönteni a kinevezésről.11 A Konzisztoriális Kongregáció irattárából átkerültek a Vatikáni Titkos Levéltárba (Arcbivio Segreto Vaticano), ahol három fondban találhatók: a Rómába küldött dsztázatok a konzisztórium levéltárában (Archivio Condstoriale, Processus Consistoriales)-, a Rómában lefolytatott vizsgálatok fogalmazványai a Dataria levéltárában ('Dataria Apostolica, Processus Datariae)-, a bécsi nunciatúrán folytatott vizsgálatok anyagai pedig a bécsi nunciatúra immár a Vatikáni Levéltárban őrzött iratanyagában (Archivio della Nuntiatura in Vienna, Processi dei vescovi e degli abbati).12 A püspöki kinevezések sarkalatos pontja a királyok ún. főkegyúri joga, mely a királyi kinevezés révén gyakorolt hatást a főpásztorok személyének kiválasztására. A Magyar Királyság területén a középkor végén alakult ki ez a gyakorlat a Szent István-i egyházmegye-alapítások címén. Az uralkodónak így beleszólása volt a püspökkinevezések alakulásába. Ennek GALLA, 1942-1945.145—146. p.; ill. vö. MOLNÁR ANTAL: A váradi püspökség a 17. században a püspöki processzusok és tanúvallomásainak tükrében. In: levéltári Stymie, 2002. I. (továbbiakban: MOIJMÁR, 2002.) 26. p. 8 VAN GULIK-EUBEL, 1923. 18. p. TUSOR PÉTER: Eszterházy Károly kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban. In: Eszterházy Károly Emlékkönyv. Szerk: KOVÁCS BÉLA. Eger, 1999. (továbbiakban: TUSOR, 1999.) 24. p. Galla, 1942-1945.149-151., 155. p. " GALLA, 1942-1945.147. p. 12 Molnár, 2002.25. p.
