Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében
108 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) formált felekezeteihez tartozó polgárok kimutatásának külön is jelentőséget kölcsönöz a tény, hogy az evangélikus és református egyháztörténetírás hitfeleik létezéséről nem bírt tudomással.120 Protestáns lelkészség hiánya minden bizonnyal a ferences testvérek kezére játszott, következőleg a tényből, hogy a protestáns egyházszervezetbe szilárdan betagolódott egyházközségek esetében a térítőutak rendszerint csak szerény eredményeket tudtak felmutatni. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ténykedésükhöz ezúttal eleve egy meghatározó katolikus többségű, így alighanem erős asszimilációs hatású mezőváros szolgált háttérül. A Balaton-parti város templomainak mindegyike a katolikus közösség birtokában volt, így a protestáns vallásgyakorlat feltételei sem voltak hiánytalanul adottak. Keszthelyen és a környező településeken munkálkodó sümegi ferencesek térítő munkájának hatékonysági foka így vélhetőleg nem maradt el más területekétől, sőt inkább meghaladta azt. Keszthely felekezeti viszonyain mindazonáltal számottevően a sümegi ferences atyák kétségkívül áldozatos térítőmunkája sem változtatott. A reformált hitű polgárság létezése ugyanis — még ha számszerűleg nem is ragadható meg — meggyőzően bizonyítja a város heterogén felekezeti ösz- szetételét a 17. század utolsó esztendeiben is. Keszthely vallási sokszínűségének alátámasztására, kuriózumként 1699-ből említhető a város egyetlen ismert izraelita lakója Ábrahám Salamon is, akinek a neve a mészárszék bérlőjeként maradt az utókorra.121 Mind közül legbeszédesebb bizonyíték azonban az, hogy a dominánsan katolikus végvárvárost 1700 decemberében, az új évszázad küszöbén továbbra is sok vallású településként tartották számon.122 120 JANI, 2004. 32. p.; THÚRY, 1998.198-202. p. GOLDSCHMIED István — SZARKA LAJOS: A keszthelyi zsidóság története. Keszthely, 2005. 10. p. 122 MOL. MKA. E 156. 54/26. 20. p.
