Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében
106 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) sek Szűz Mária védelmébe ajánlott rendtartományához került át.109 A változást mindazonáltal nem az obszerváns és mariánus ferencesek helycseréje idézte elő. Kanizsa 1690 áprilisi kapitulációjával ugyanis a Balatontól délre fekvő megyékben is véget ért a török uralom, ami a sümegi ferences barátok térítő útjainak is új irányt szabott. A sümegi rendház öt papja és három-négy testvére legfőbb feladatának azonban mindenkor a Balaton-mellék lelkipásztori teendőinek ellátását tekintette.110 Sümegi kolostorukból kirajzó szerzetesek így Keszthely lakosságának lelki gondozásából is kivették részüket, jelentősen tehermentesítve ezzel a végvár- és polgárváros egyeden plébánosát. A Balaton-parti város népes katolikus gyülekezetének a látogatása ugyanakkor a koldulórendi barátok működéséhez elengedheteden anyagi alapok előteremtéséhez is hozzájárult. A csak 1654-ben felszentelt rendház számára a létesítésekor tett alapítvány mellett a Ferenc-rendiek működését éppen a hívek — nagyrészt testamentális — adományai tették lehetővé. Szandy István 1656-ban tollbamondott testamentumában a ferences barátoknak juttatott öt tallér kindévőség keszthelyi tevékenységük korai bizonyítéka.111 Ugyancsak adósságot, tételesen 20 forintot hagyott Szent Ferenc fiaira 1681-ben, az elke- rülheteden közeledtét érző Asbóth István is, jóllehet a kindévőségek behajtása közismerten legalábbis körülményes volt.112 A szerzetesek részére hátrahagyott javak terjedelmes listáján a készpénz mellett előkelő helyen szerepelhettek a művelésre alkalmas ingadanok, főként szőlők és szántók is.113 A már megismert Asbóth István egy vásárolt ház felének tulajdonjogát is a ferences testvérekre ruházta, míg a lakóépület másik felének új birtokosaként a keszthelyi sereget nevezte meg a végrendelet. A Basilicus atya jelenlétében tett gesztus értékét némileg kisebbítette, hogy az örökhagyó a „ház megszépítésére” vállalkozók híján döntött annak odaítéléséről.114 A szerzetesek számára végrendelkezők nagy számából következően a város népes katolikus közössége tekintélyes összeggel és mértékben járulhatott hozzá a rend sümegi kolostorának fenntartásához. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a barátok kedvezményezettként szerepeltetése alighanem a helyi plébános bevételeinek csökkenését vonta maga után. A 17. század második felében Keszthelyen fogalmazott testamentumok dátumainak időbeli eloszlásából következően a város katolikus közösségének gondozása mindenkor a sümegi szerzetesek kiemelt feladatának számított. Szimbolikusnak is tekinthető tehát, hogy a ferences hagyomány szerint Komáromi Akkurzius atyát 1659 novemberében, szent kötelessége teljesítése közben éppen Keszthelyen ragadta el a halál és hogy testét a város földje fogadta be.115 P.TakAcs-Pfeiffer, 2001.57. p. KARÁCSONYI, 1922.152-154. p. MOL. P 650. 3. cs. 1656. fol.2. "2 MOL. P 235. 3. cs. No. 557a. "3 MOL. P 235. 4. cs. No. 702. 1,4 MOL. P 235. 3. cs. No. 557a. "5 Karácsonyi, 1922.463. p.
