Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében
Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében 105 így feltételezhető, hogy a helyreállítási munkálatokra legkésőbb a 17. század utolsó éveiben sort kerítettek.102 A templom ezt követően még további egy évszázadig töltötte be funkcióját. Térrendészeti okokból ugyanis 1816-ban a templomhajót, utóbb, 1880-ban a harangtornyot is elbontották és egyidejűleg az alapjául szolgáló templomdombot is elhordták.103 A földmunkák során előkerült leletanyag ugyanakkor bizonyságul szolgál arra nézve is, hogy a Szent Márton templomot övező térrész az Anjou kortól egészen a 18. század elejéig temetkezési helyül is szolgált.104 Keszthely mezőváros legdélebbi, török korban elnéptelenedett városrészének nevét kölcsönző Szent Miklós kápolna egyházi célú igénybevételének az egyetlen ismert igazolása Zsolnay György plébános 1647. május 7- én kiállított bizonyságlevele. Ebben a Gersei Pethő László által a plébániára hagyott ingadan fejében Szent Miklós egyházában esztendőnként hét ima elmondásának kötelezettségére emlékeztette leendő utódait.105 A sümegi ferencesek pasztorációja A 17. század második felében Keszthely és a vártartományát alkotó települések egyházi életében meghatározó szerepet töltöttek be az 1652-ben alapított sümegi ferences rendház obszerváns szerzetesei, akik a megváltóról elnevezett rendtartomány kötelékében végezték munkájukat.106 A Dunától keletre fekvő kolostorokat egységbe fogó szalvatoriánus provincia szerzetesházai (Gyöngyös, Kecskemét, Szeged stb.) közismerten elévülhetetlen érdemeket szereztek a katolicizmus hódoltsági pozícióinak oltalmazásában és nem kizárólag a kolostorukat befogadó településeken.107 Többségében a török által megszállt országrészben fekvő mezővárosokban működő ferences barátok lelkipásztori ténykedése a kolostorok jól körülírható vonzáskörzetén belül eső települések felekezeti viszonyainak alakulásában is meghatározónak bizonyult. Rendtársaik sümegi letelepítésétől így joggal nem kevésbé látványos eredményeket várt az egyházmegye főpásztora, a katolikus megújulás iránt elkötelezett Széchenyi György püspök. A hódoltság peremvidékén létesített sümegi szerzetesház hatásköre elsődlegesen a török uralom alá nem került Zala megyére ill. Veszprém és Vas megyék előbbivel határos területére terjedt ki.108 Somogy hódolt országrészre eső plébániáinak látogatása a fennállásuk korai szakaszában a jelek szerint még nem szerepelt kiemelt feladataik között. Működési területük és az azzal lényegileg egybeeső kéregetési körzet határai csak azt követően tolódtak délebbre, hogy a sümegi rendház 1689-ben a ferenceMOL. P 235. 18. cs. No. 2008. Bontz, 1896. 206. p. Bont/, 1896. 207. p. MOL. P 108. Rcp. 37. Fasc. A. No.7. P.TAKÁCS-PFEIFFER, 2001. 48. p. MOLNÁR Antal: Mezőváros és katolicizmus. Bp., 2005. 85-86. p. (Gyöngyös); Molnár, 2003. 43-72. p. (Szeged); MOLNÁR, 2004.116-128. p. (Kecskemét) P.TakáCS-Pfeiffer, 2001. 232. p.
