Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében
102 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) hány év múltán.82 A kocsmáltatás iránti igény azonban így is jelentős borfelesleg meglétéről árulkodik, amelynek oroszlánrészét a plébános részére a őzedből elkülönített terményhányad kellett, hogy képezze. Keszthely a 17. század végén hozzávetőleg 3500 lelket számláló plébániájának anyakönyvébe 1696-ban 190 keresztelést jegyeztek fel, ami a plébános által végzett egyházi szolgálatokért (keresztelő, esketés, temetés stb.) járó ún. stólapénz nagyságát is új megvilágításba helyezi.83 A gyakorlat szerint mindössze néhány dénárral megváltott vagy késztermékkel lerótt, önmagában jelentéktelennek ható díjtétel azonban épperi a magas lélekszámból következően lehetett számottevő. A keresztelések száma mindemellett a házaspárok által fizetett éves juttatás, az ún. párbér nagyságát illetően is meghatározó jövedelmet sejtet. A protestáns felekezetű városlakók fizetési hajlandóságát illetően nem rendelkezünk ugyan adatokkal, de a kisebbségi létükből következően még a szolgáltatások esedeges megtagadása sem apaszthatta számottevően a katolikus plébános jövedelmeit. A Balaton-partí városban a török korban tevékenykedő plébánosok rendelkezésre álló bevételi források és jövedelem áttekintése tehát esetenként szükségszerűen analógiákra utalt, következésképp a bevételek nagyságrendje sem határozható meg egzakt módon. A töredékes információk azonban így is sejtetni engedik, hogy már pusztán a természetben befolyó járandóságok is több mint bőségesen fedezték a plébános létfenntartásához szükséges javakat, amit tekintélyes készpénzjövedelem egészíthetett ki. Keszthely plébánosa így kifejezetten kedvező anyagi körülmények között végezhette munkáját. Különösen igaz ez az egyházmegye kisebb egyházközségei élén tevékenykedő lelkipásztorokkal összevetve, akiknek a - szó legszorosabb értelmében — lét- fenntartását szolgálta plébániájuk szegényes jövedelme.84 Valószínűnek tarthatjuk tehát, hogy a keszthelyi plébánia elfoglalását az ahhoz tartozó jövedelmek kifejezetten vonzóvá tették a kis számú jelölt körében. A plébánosok gyakori cseréjében megnyilvánuló fluktuáció lehetséges okaként tehát nem a parókia szegénysége jelölhető meg. Szentegyházak Keszthely mezőváros központi térrészén, a település észak-déli hossztengelyének hozzávetőleg felénél a 14. század második felében megtelepült ferencesek emeltek templomot maguknak, mely dél felől zárta le rendházuk masszív épülettömbjét.85 * * A kolduló rend Szűz Mária védelmébe ajánlott (mariánus) rendtartományhoz tartozó ferences atyák 1548 kö82 ZML. IV.l.aa. Fasc. 23. No. 23. BENDA GYULA: Keszthely népessége 1696-1851. In: KSH Népességtudományi Kutató Intézet Történeti Demográfiai Füzetei 16. Bp., 1997. 81. p. SÁVAI JÁNOS: Missziók, mesterek, licenciátusok. Missziós dokumentumok Magyarországról és a Hódoltságról. Szeged, 1997. 100-101. p. CSEMEGI JÓZSEF: Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. H.n., 1941. (Dunántúli Szemle Könyvei 178. Különlenyomat) 1-32. p.
