Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Végh Ferenc: Az iszlám és a reformáció árnyékában. Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében
Keszthely katolikus végvárváros a 17. század második felében 99 lőházba, vagy a 1624-ben alapított bécsi Pázmáneumba. A Győrben töltött tanulóévek egyébiránt azok esetében is nyugat-magyarországi származást valószínűsítenek, akiknél kényszerűen nélkülözzük születésük pontos helyét. Ságody István diákéveinek is a három egyházi központ iskolapadjai szolgáltak színteréül, de esetében a megyén belül, Zalaegerszegen állt a szülői ház.61 Keszthely plébánosai közül egyébiránt ő az egyeden, aki igazolhatóan tárgyi emléket is hagyott az utókorra, amit a misézőkehely talpán belül olvasható véset igazol.62 Legtávolabb feltehetően az alföldi katolicizmus egyik központjaként számon tartott Gyöngyösről elszármazott Nagy István került a szülővárosától azzal, hogy igent mondott a plébánosi felkérésre.63 1701 februárjától datálódó keszthelyi hivatalviselése évkörét tekintve ugyanakkor már a soron következő évszázadba vezet. Minthogy azonban Nagy István a működését még a végvárváros fennállásának utolsó évében, elődeiével egyező körülmények között kezdte meg, esetében indokoltnak véltük a századhatár áthágását. Keszthely plébánosainak életrajzi adatai árulkodóak abban a tekintetben is, hogy közülük sokan kisnemesi háttérrel léptek egyházi pályára.64 Keszthely 17. századi plébánosainak rekonstruálható életútja meglepő hasonlóságot mutat az 1630-ban helyreállított veszprémi káptalan tagjainak életrajzi adataival, ami természetesen nem a véleden számlájára írható.65 Az öt-hat kanonok közül ugyanis csak néhányan tevékenykedtek tartósan a veszprémi püspökvárban. Feladatuk elsődlegesen a hiteleshelyi tevékenység folytatása volt, melynek az egyházmegye egyetlen ilyen rendeltetésű egyházi intézményeként tettek eleget. A káptalan többi tagja ellenben a nyomasztó paphiány ellensúlyozására az egyházmegye népesebb katolikus közösségei által lakott mezővárosok, köztük Keszthely plébániáját vezette.66 Keszthelyi plébánosi működése alatt már igazolhatóan a kanonokként látta el feladatát Csanaky Mihály, Kelemen Péter, Szentmiklósy Mihály és Farkas István. Nevük mellett következetesen mindkét hivatalukat feltüntették, ami nagyban megkönnyíti azonosításukat.67 Veszprémi kanonokok ugyanis a káptalan hiteleshelyi tevékenységi köréből kifolyólag is felkeresték a Balaton-parti várost, ám a település lakóinak lelki gondozásában tevőlegesen nem vállaltak részt.68 Csatáry Gergely, Ságody István és Nagy István ugyanakkor életpályájuk közös vonásaként a Balaton-parti város plébániájának letétele után nyertek el veszprémi kanonoki stallumot.69 A Keszthelyen töltött néhány 61 PFEIFFER, 1987. 186-187. p. 62 Uo. “ PFEIFFER, 1987. 164. p. 64 PFEIFFER, 1987. 66-225. p. 65 Molnár, 1998. 78. p. M TI Uo. 1,1 MOL. P 650. 3. cs. 1683. föl. 4.; 1676. foil.; MOL. P 235. 3. cs. No. 553.; PFEIFFER, 1987.98. p. “ PFEIFFER, 1987. 207. p. 69 PFEIFFER, 1987. 85., 186-187., 164. p.
