Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között
Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között 67 Szent András kápolna rektorátusával rendelkezett, nyílván Szatmárinak köszönhetően.* 42 * * * * 47 1521—1526 között királyi titkárként diplomáciai feladatokat teljesített: 1521-ben I. Zsigmond lengyel királynál, 1522—1524 között Velencében és Rómában tartózkodott követként, majd 1525—1526: ismét követ volt Rómában.48 1526 tavaszán kancellárrá nevezte ki a király.49 1522 januárjában, mint pécsi prépost érkezett Rómába követként.50 1524-ben már pécsi nagyprépostként és esztergomi kanonokként kapta meg a szent Margit oltár javadalmát,51 majd ez év őszén elnyerte e káptalan éneklőkanonoki stallumát.52 * * * * A 47 Sörös, 1907.11. p.; Kujáni, 1913. 21. p.; Bönis, 1971.314. p.; Pktrovich, 1956. 38. p. Itáliai útján testvére, Mátyás is vele volt 1524 januárjáig. Ezen diplomáciai utak mellett, többször járt követként Bécsben, Prágában. BÓNIS, 1971. 314. p.; VII. tábla; FRAKNÓI VILMOS: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-székkel. II. köt. Bp., 1902. (továbbiakban: FRAKNÓI, 1902.) 356. p.; SÖRÖS, 1907. 12-19. p. BÓNIS, 1971. 314. p., VII. tábla; SZILÁGYI LoránD: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban, 1458-1526. In: Különlenyomat a „Turul” 1930. évi XLIV. kötetéből. Bp., 1930. 10. p. Érdemes itt Kubinyi András értékelését idézni: „1526 elején Brodaricsot nevezték ki kancellárnak |...| nyilván a Szentszék és a Vatikán politikáját képviselte, az eredmény mégis az lett, hogy Mohács esztendejében egy kellő tekintéllyel és hazai kapcsolatokkal nem rendelkező férfi állt a kancellária élén.” KUBINYI ANDRÁS: Diplomáciai érintkezések a Jagelló-kori magyar állam és a pápaság között (1490- 1526). In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 1000 éve. Szerk.: ZOMBORI ISTVÁN. Bp., 1996. 119-134. p., 129. p. Megemlítendő, hogy Szálkái László esztergomi érsek, kancellárt — akit teljesen negatívan értékelt Burgio — már korábban rá akarták venni, hogy adja át a kancellária vezetését. Brodarics kinevezése ellenére is a prímás kezében maradt a hatalom. KüBlNYl ANDRÁS: Szálkái László esztergomi érsek polidkai szereplése. In: UŐ: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyar- országon. Bp., 1999. 147-160. p., 159. p. FRAKNÓI, 1902. 331. p.; 1522. 09. 01-én kelt levelében is pécsi prépostnak írja magát: DL. 25663. Sörös szerint a pécsi várbeli társaskáptalan préposti stallumát kapta meg 1518-ban és még 1522-ben is bírta. SÖRÖS, 1907. 11-12. p. Ez azonban mindenképpen téves információ, mivel 1517 és 1522 között Piso Jakab töltötte be a pécsi kispréposti stallumot. Vö. BÓNIS, 1971. 323. p.; FÓGKLJÓZSEF: II. Ulászló udvartartása. Bp., 1913. 42. p.; UŐ: II. Lajos udvartartása. Bp., 1917. 19. p.; KUBINYI ANDRÁS: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban. 231. UÓ: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. 225-232. p., 231. p. Az esztergomi káptalan 1524. 09. 03-án kelt oklevelében: „reverendo domino Stephano Brodarico decretorum doctori, preposito maiori Quinqueecclesiensi et canonico Strigoniensi secretarioque regie maiestatis |...| rectoratus altaris beate Margarete virginis et martiris in dicta ecclesia nostra Strigoniensi |...| cum domo et aliis omnibus eius pertinendis vobis |...] auctoritate iuris patronatus nostri duximus danundum, donandum et conferendum”. Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve (1500-1502, 1507-1527). Közzéteszi: SOLYMOSl László. Bp., 2002. (továbbiakban: EKJ.) 157-158. p.; Kollányi nem emlíd. 1524. 02. 29-én kelt hiteleshelyi oklevélben, már ő van prépostként megnevezve: DF. 276068. EKJ. 51. p. 35. sz. jegyz. Burgio Pápai követ 1524. 12. 06-án kelt levelében: „Stephano lo cantorato Strigoniense; vale 800 ducad”. Ezt kárpótlásul kapta, mivel az erdélyi püspökséget nem nyerte el. A király ígéretet tett, hogy az első megüresedő püspökséget neki juttatja. Mon. Vat. II/l. 91. p.; SÖRÖS, 1907. 22. p.
