Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szabó András: Némethi Ferenc és más versszerző főnemesek Északkelet-Magyarországon a 16. század második felében
160 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) Gábor9 és a (szintén a reformátusokat pártoló) Mágocsy Gáspár. Természetesen ők a két király közötti küzdelemben más helyet foglaltak el, Perényi Gábor idejében elpártolt Izabellától és János Zsigmondtól, Mágocsy pedig végig a Habsburgok oldalán állt, így aztán mindketten ott voltak a Tokajt ostromló seregben. Amikor Némethi 1565-ben meghalt, a 10 éves Balassi Bálintot még Bornemisza Péter tanította Zólyomban, s még nem indult el a nürnbergi magániskolába. Tokaj várának ura volt az első a nemesség felső rétegéből, aki maga is istenes verseket szerzett. O nem csak udvari papként fogadhatta be a zsoltáros Szegedi Gergelyt (mint utána Egerben Mágocsy), hanem költőtársként is.10 Némethi után Balassi vitte tovább a hagyományt, s csak a század vége táján vált általánossá a műveltebb nemesség köreiben az irodalom művelése. Előadásom kereteit szétfeszítené, ha Balassiról is beszélnék, emellett ő égj' rendkívüli és nem tipikus jelenség, ezért inkább csak azokat fogom sorra venni, akik a Némethi által elindított nyomvonalat követték. Azzal azonban mindenképpen tisztában kell lennünk, hogy Balassi után megváltozott a magyar költészet, ő szinte minden utána következőre nagy és sokszor szövegszerűen is kimutaható hatással volt. A költők közül elsőként Rákóczi Zsigmondot kell megemlítenem.11 Középnemesi család gyermekeként látta meg a napvilágot 1544-ben, anyja Némethi Sára, Némethi Ferenc testvére volt.12 Csak hazai iskolába járt (nem tudjuk, hogy hová, talán Eperjesre). Egy darabig Perényi Gábor udvarában volt apród Sárospatakon, a majd az 1570-es évek közepén Szendrő várában lett katona, s egyre feljebb lépegetett a ranglétrán. Mindemellett ügyes borkereskedőnek is bizonyult, aki az állandó pénzzavarral küszködő Habsburg-adminisztrációnak is gyakran adott kölcsön. 1579—1580-ban megszerezte zálogbirtokként Szerencs várát és uradalmát, s elindult a főnemessé válás útján. Első ismert verse sorsdöntő helyen és pillanatban keletkezett: Munkács várában, 1587 áldozócsütörtökjén azaz május 25-én. Munkács a Mágocsyak zálogbirtoka volt, a vár ura, Mágocsy Gáspár érezte a halál közeledtét, s ezért rendezte a vagyona sorsát. Unokaöccse és örököse, Mágocsy András már az előző esztendőben meghalt, ezért az örökség körül sokan nyüzsögtek, több egymásnak ellentmondó végrendelet is született. A végső nyertes Rákóczi SZABÓ András: Percnyi Gábor szerepe korának egyházi életében és művelődésében. In: Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus koráról. Bp., 1999. (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok 2.) 27-35. p. VARJAS BllA: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. (továbbiakban: Varjas, 1982.) 262. p. Róla a legrészletesebben: HANGAY, 1987. 12 KlíRHSZTLS KÁLMÁN: A Rákóczyak. In: Turul\ 1928. 3—4. sz. 94. p. (Eszerint Némethi Sára zétényi Némethi Miklós lánya.); CZOBOR ALFRIiD: Szentesi Póka nemzetsége. In: Turul, 1938. 3—4. sz. 74. p. (Itt olvasható, hogy Némethi Ferenc is zétényi Némethi Miklós gyermeke.)
