Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház
Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház 65 Az evangélikusok a dunamelléki egyházkerület hivatalos csatlakozási felhívására majd’ egy évvel később válaszoltak. Zay Károly március 23-án arról értesítette a választmányt, hogy a dunamelléki közgyűlés tervezetét a református főiskola uniálásra az uniós vegyes választmány elé utalta az 1841. szeptember 8-án tartott evangélikus egyetemes közgyűlés.16 Az uniós vegyes választmány első és egyeden ülésén 1842. július 2-4. között azonban nem esett szó a főiskola ügyéről.17 Időközben elkészültek a főiskola tanrendszerét tárgyaló pályázatok, amelyeket a választmány 1842. szeptember 29-i ülésén bírált el.18 Zay Károly 1852. november 12-én arról értesítette a választmányt, hogy az 1842. július 15-én tartott evangélikus egyetemes közgyűlés nyolc tagot delegált soraiba. Prónay Albert bányakerületi felügyelőt, Schedius Lajost, a pesti egyetem tanárát, és a pesti evangélikus gimnázium szervezőjét, igazgatóját, Kossuth Lajost, Székács József pesti lelkészt, Melczer Károly pesti gimnáziumi tanárt, Taubner Károlyt, Mária Dorottya udvari lelkészét, aki később Itáliában lett protestáns tábori lelkész, valamint Benyovszky Pétert. Kis létszámú, de neves emberekből álló bizottság képviselte tehát az evangélikusokat. 1843. január 6-tól kezdve beszélhetünk protestáns főiskoláról. Az ekkor tartott választmányi ülésen a megválasztott evangélikus tagok egy kivétellel valamennyien megjelentek. Míg a reformátusok csak egy egyház- kerületet, a dunamellékit képviselték, mivel a választmány formailag eddig ennek a kerületnek a kiküldött bizottsága volt, addig az evangélikus követek — bár valamennyien a bányai egyházkerülethez tartoztak — az egyetemes közgyűléstől nyerték felhatalmazásukat. Ez a tény megerősítette a főiskola országos jellegét. Az újjászervezett választmány döntött arról, hogy a gyűjtést tovább folytatják, de immár protestáns főiskolára. Ennek megfelelően új felhívás közzétételéről döntöttek, amelynek megfogalmazására felkérték Kossuth Lajost. Buttler Sándornak újabb levelet küldtek, amelyben hivatalosan értesítették, hogy a megígért adomány folyósításának már nem lehet akadálya, hiszen a főiskola mostantól fogva hivatalosan is protestáns intézmény. Butder Sándor ígéretet is tett adománya folyósítására. Alválasztmányt küldtek ki annak kidolgozására, hogy hogyan lehetne a jelenleg Pesten működő református és evangélikus iskolák pénzalapjait a főiskola létrehozásába bevonni. Ennek a választmánynak a feladata volt a tanárok közös választási rendjének kidolgozása is. Arról is döntött a választmány, hogy a tanrendszer kidolgozása után uralkodói jóváhagyást kérnek akkor is, ha a szükséges 250.000 Ft még nem gyűlt össze.19 16 Bajkay, 1845.13. p. 17 Kertész, 1997. Bajkay, 1845.14. p. RL. A/1 g. 3. kötet, 64-66. p. 18 19
