Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház
66 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) Az 1843. február 19-i ülésére készült el az új, Kossuth Lajos által szerkesztett felszólítás, amely a főiskola fő célját a haladás és a polgárosodás szolgálatában jelölte meg. A két felekezet együtt hozzákezdett „egy nevelő intézet alkotásához, mellynek talapzata a haladott kor igénye legyen, s kupolaablakán át végig derítse minden termeit a polgáriasodás napmelege [...] s bizalommal zálogja legyen, hogy a protestáns magyar a nemzetélet közép-pontjából parlagi térre kiszorítva nincs, s mintegy külvárosi darabosságra kárhoztatva többé nem lehet [...]” A felszólítás kitért arra, hogy már 51.000 Ft összegyűlt a főiskola alapításához, s az aláírók között minden felekezet képviselői megtalálhatók. Azok, akik a református főiskolára tett adományaikat nem akarják közös protestáns intézményre fordítani, június 10-ig erről nyilatkozzanak.20 A választmány ezek után fél évig nem ült össze. Közben lejárt az a határidő, amelyet a református főiskolára tett adományok eseüeges visszavonására adtak. A mezőtúri gyülekezet felfüggesztette adományainak kifizetését addig, amíg — az eredeti feltételeknek megfelelően — a tervezett 250.000 Ft-nyi tőke össze nem gyűlik.21 A mezőtúriak hivatalos levelét azonban megelőzte egy nem hivatalos, az egyik helyi aláírásgyűjtő által elküldött levél is, amely a támogatás felfüggesztését az evangélikusok csatlakozásával indokolta. Érdemes szó szerint idézni a levél érvelését: „nem tiszta Reformata Fő Iskola felállítása — hanem Lutherano-Reformata, vagy is Tóth Magyar Főiskola felállítása vétetett, az is fokonként célba, mitől félnek az aláírók; mert minden közös Birtoknak nehéz és sikertelen az igazgatása, rendbe tartása [...] miután a Tótság, mégpedig a Lutheránus Tótság, és nem a Catholicus Tótság, éppen most emelt zászlót a tőzs-gyökeres Református Magyarok Nyelve és Nemzetisége ellen; miután tapasztalatból tudjuk azt, hogy a mi szerényebb Református ifjaink, bizonyossan, az életrevalóbb, mindenütt előre tolakodó Tóth Lutheránus ifjak mellett éhen, szomjan maradnának.”22 Ezért felajánlásukat visszavonják. A levél ritka írásos bizonyítéka annak a bizalmaüanságnak, amely sokhelyütt megvolt a két felekezet között, de az általános liberális, illetve uniós hangulat mellett - főleg református részről — nem nagyon kaphatott hangot. Fél év elteltével, 1843. október 28-án ült össze újra a választmány, mivel a különböző alválasztmányok (telek ügyében eljáró, a tanrendszer kidolgozásával, illetve a pesti iskolák egyesítésével megbízott) munkáikat nem végezték el, illetve számos tag a megnyílt országgyűlés miatt nem tudott a főiskola ügyével foglalkozni. A fent idézett mezőtúri véleményhez hasonlóan Péter András, aki Heves megyében folytatott gyűjtést, egyér20 Uo. 73-77. p. 21 Nagy Ambrus levele a főiskolai választmányhoz, 1843. június 2. RL. C/93, Török Pál hagyatéka. 22 Péter András levele a főiskolai választmányhoz, 1843. május 30. Uo.
