Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között

72

Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005)

nos nevű unokaöccse, ám az ő apja, Bálint testvére, szintén a Pál nevet viselte.90 A Garai család mellett szól az, hogy az ott szereplő Lászlónak volt egy Katalain nevű leánytestvére, aki Korbáviai Gergelyhez ment nőül, azonban gyermekeikről a genealógiai táblák nem közölnek adatokat.91 Ezek alapján mindenképpen bárói származásúnak tartjuk.

9. Gatalóc-^i Mátyás92

Szlavóniai köznemes család sarja volt, ám születési idejéről nem rendelkezünk közelebbi információkkal.93 Már igen fiatalon a királyi udvarba került, alkalmasint a pályakezdését is támogató Eberhard zágrábi püspöknek, a főkancellárnak köszönhetően.94 Egyházi javadalmai közül az első, melyről információk állnak rendelkezésünkre, a bácsi székeskáptalan olvasókanonoki méltósága volt.95 1410-ben a zágrábi székeskáptalanban jutott egy kanonoki stallumhoz, melyet nagy valószínűséggel szintén Eberhardnak köszönhetett.96 Már pécsi kanonoki javadalommal és a falakon kívüli Krisztus teste kápolna rectorátusával is bírt, amikor a pápa rá ruházta a zágrábi székeskáptalan préposti dignitaskí, továbbá — a már korábban birtokolt — zágrábi kanonoki stallumát még egy kanonoki javadalommal egészítette ki.97 Zsigmond 1426-i adományleveléből arról értesülünk, hogy az uralkodót kül- * 14 * 16

FÜGED1 ERIK: Alsáni Bálint, a pécsi egyetem második kancellárja. In: Jubileumi tanulmányok a pécsi egyetem történetéből. Szerk.: CSIZMADIA ANDOR. Pécs, 1967. 97-109.

p., 100-101. p.

Gén. 2. Tábla.

Életrajzát korábban két alkalommal röviden összefoglaltam: FEDELES TAMÁS: Két pécsi prépost a 15. század első feléből. In: Pécsi Szemle, 2002. Nyár. 21-27. p., 25-27. p.; UŐ: Matthias von Gatalócz Propst von Pécs/Fünfkirchen (1428-1437). In: Specimina Nova. Pars Prima Sectio Mediaevalis II. Hersg.: FONT MÁRTA. Pécs, 2003. 77-82. p.

A család névadója egy bizonyos Gathal nevű személy 1300 táján élhetett. Erről a Gatalóczi Miklós számára 1481-ben Varasd megye gyűlésén a nádor és az országbíró által kiadott kiváltságlevélből szerzünk tudomást. BÓN1S, 1971. 107. p. Mátyás 1457- ben távozott az élők sorából, így ebből arra lehet következtetni, hogy talán valamikor a

14. század utolsó évtizedében láthatta meg a napvilágot.

1404. 11. 07. — 1419. 09. 01. között volt főkancellár. ENGEL, 1996. I. 89. p.; 1397. 08.

16. - 1406. 11. 08. és 1409. 08. 19. - 1419. 09. 01. között állt a zágrábi egyházmegye élén. Engel, 1996. I. 79-80. p.; Engel-SüTTÓ, 1995. 44-45. p.

A pápa 1401. 05. 05-én adta neki a lectoratust. Mon. Vat. 1/1. 328-329. p. Békefi szerint 1401 és 1411 között viselte e hivatalt, mígFügedi 1428-ig tolta ki hivatalviselésének idejét. Véleményünk szerint azonban vélhetőleg egyik „záróévszám” sem jöhet szóba. A Békefi által megállapított 1411-es évvel szemben elég csak arra utalni, hogy az 1412. 10. 29-i supplicatio\tib2s\ is még bácsi lectorként szerepel, míg a Fiigedi által megjelölt 1428-as év Gathalóczi kancelláriai működése miatt kevésbé valószínű. Vö. BÉKEFI, 1910. 67. p.; FÜGEDI ERIK: A XV. századi magyar püspökök. In: Történelmi Szemle, 1965. 477-498. p. (és később az adattár nélkül: UŐ: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1981. 89-113. p.) 488. p.; ZSO. III. Nr. 2849.

B RÜSZTLE, JOSEPH US: Recensio universi cleri dioecesis Quinqueecclesiensis. Tom. I. Quinque-Ecclesiensis 1874. 532. p.

1412. 10. 29.: ZSO. 111. Nr. 2849.; Eberhard állt természetesen mögötte. ENGEL- SÜTTŐ, 1995. 45. p.