Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között
Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között 73 földi útjai során több alkalommal elkísérte, sőt érdemeket szerzett hadjárataiban is. Mind az uralkodópárnak, mind a nagyuraknak sok szolgálatot tett, melyekért adományként a Verőce megyei Mindszent (Verőcefő) és még tíz további birtokot kapta. A nagykancellária ítélőmestereként — mely hivatalt 1419 és 1423 közt látta el — többször kapott pápai felmentést a rezideálás alól.98 1424-től titkos alkancellárként tevékenykedett, majd 1434-től, — Albeni János zágrábi püspök, főkancellár halálát követően — a nagykancellária élén állt." Zsigmondot jelentős költségek mellett a császárkoronázásra (1433) is elkísérte. A titkos kancellária bírói tevékenységét az 1435-ös reform után főkancellárként ő irányította és — Mályusz szavaival élve — „vezetése alatt a személyes jelenlét bírósága Zsigmond uralkodásának legvégén már kialakultnak tekinthető' .,HH A személyes jelenlét bíróságának folyamatos működése végett 1436- ban nem tartott Zsigmonddal csehországi útján, hanem két ítélőmestere, Büki István és Németi Gergely látta el a kancellári teendőket az uralkodó mellett.1111 1428-ban a király, szolgálatait honorálandó, a pécsi székeskáptalan préposti stallumát juttatta neki, mely egyházi testületet püspökségre emelkedéséig irányított.102 A kancelláriákban teljesítendő szolgálatai végett vélhetőleg igen keveset időzhetett Pécsett. Kisebb egyházi javadalmait a főpapi székbe történő emelkedése után kiadta kezéből, ám adataink csak a pécsi székeskáptalan préposti benefíciumára vonatkozóan vannak. A fentebb már említett Németi Gergely — ítélőmester, boszniai és pécsi kanonok, pécsi custos — fordult kérvénnyel a pápai kúriához e javadalomért, 1437 decemberében, mivel Mátyás a váci püspökségre emelkedett.103 Zsigmond halála után rövid ideig még segítette a kancellária munkáját, azonban élete hátralévő részében már főpásztorként tevékenykedve szolgálta egyházmegyéit. Elsőként a váci püspöki méltóságot kapta meg (1437-1439), majd rövidesen a jóval tekintélyesebb veszprémi egyházmegye élére került (1440), melyet egészen * 10 ,S 1419 08. 18.: LUKCSICS, 1931. Nr. 202.; 1421. 10. 20.: ekkor arra hivatkozik, hogy a javait a törökök becsapása tönkretette („propter incursiones tureorum diminuta sunt”). Uo. Nr. 422.; 1423. 05. 10.: Uo. Nr. 588.; 1424. 12. 10.: Uo. Nr. 760. ” Albeni 1421. 10. 18. - 1433. 03. 14. között volt főkancellár. Gathalóczi főkancellársága: 1434. 07. 25. — 1437. 11. 05., majd már váci püspökként: 1439. 09. 17. — 1439. 11. 03. F.NGKI, 1996. I. 89. p.; vő. Bonus, 1971. II. tábla. MÁI.YUSZ, 1957. 579. p. Ezt egy 1436. 11. 03-án kelt diploma corroboratioja is igazolja, mivel azt Zsigmond császári kisebb pecsétjével kellett megerősíteni, mert egyéb pecsétjei — a nagyobb kettős {maiori duplici) és a kisebb titkos {minori secreto) — Mátyás főkancellárnál maradtak. MÁLYUSZ, 1957. 579. p. 506. jegyz. A személyes jelenlét bíróságát 1435-1437 között irányította. BÓN1S. 1971. III. tábla. 10“ 1430. 01. 11-én Leweldi Mihály fizette le a prépostság jövedelme után járó annátát. Körmkndy, 1990. 103 1437. 12. 27.: „Supplicatio Gregorii Johannis de Nempti, de nobili genere, canonici Bosniensis pro provisione canonicatus et prebendae ac praepositurae ecclesiae Quinqueecclesiensis (150 fl), vacantium per promotionem Mathiae Gregorii de Gathaloutz ad ecclesiam Waciensem ...” LUKCSICS, 1938. Nr. 520.
