Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Ábrahám: Angolszász és német hatások az első magyarországi protestáns kórház, a Bethesda megalapításában
88 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) keresztyének felé. Az ágyalapítványok ötlete tette lehetővé, hogy a kórházat működtessék, és a szegényekről gondoskodjanak. A pénzügyi feladatokat König irányításával a bizottság vette kézbe, hiszen a kórház működtetéséhez szükséges volt adományokat gyűjteni, és biztosítékot szerezni afelől, hogy azok folyamatosan érkeznek majd. Már a kórházmegnyitó ünnepi beszédben is elhangzott, hogy a leányegyházközség tagjai mellett az anyaegyházközség tagjai is ingyenes orvosi ellátásban részesülhetnek. Az alapításkor eldöntötték, hogy „minden egyháztag, ki az intézeti pénztárban hetenként 10 kr-t befizet, jogot nyer ingyenes ellátásra, épen úgy mint a családapák, kik 20 kr-t fizetnek hetenként, joggal bírnak családjuk bármely tagját az intézetbe küldeni”.56 A gyülekezet tagjainak betegápolását König egy gyűjtést végző alkalmazotti gárda felállításával szándékozott megoldani s a skót Missionary Recordban így ír erről: „[az önkéntes gyűjtők] hetente tíz krajcárt gyűjtenek össze azon embereinktől [gyülekezeti tagjainktól], akik betegség esetén élni óhajtanának a kórház által biztosított előnyökkel. Mások évi előfizetéseket szednek be a gazdagabb egyházta- goktól”.57 Ez a rendszer fokozatosan épült ki s hathatósan támogatta a költségvetést. A gyülekezeti tagok betegápolási kérdésének megoldása mellett König és társai ágyalapítványokat hoztak létre „oly idegen nemzetségűek [számára], kik vagy időnként tartózkodnak csupán Pesten, vagy csak átutaznak a városon”, hogy megbetegedésük esetén ingyenes gyógykezelésben részesülhessenek.58 Természetesen a költségeket fedezni kellett, s a König és Biberauer által vezetett bizottság arra törekedett, hogy minden külföldiek számára létesített ingyen ágy alapítására 2000 forintos tőkét szerezzen, amelynek kamatai fedezték a beteg ápolási költségeit. A legtöbbet az angol és skót adakozók adtak az 1866-os évben, a franciák, németek, svájciak mellett saját ágyalapítványaikra.59 Még Viktória királynő is adományozott e célra, mivel németországi tartózkodása alatt megismerkedett a Biberauer által írott Grabesblumen című könyvecskével.60 Annak tartalmát „annyira vonzónak találta, hogy további öt példányt rendelt még”.61 Biberauer e könyvecskéjében „költői és prózai elmélkedések [voltak] vallásos írok munkáiból a szenvedők vigaszára kiválogatva”.62 A költségekből a kiadást fedezték először, s utána pedig az intézet pénztárát illette meg minden egyes eladott példány ára. Első évi jelentés, 1867. 6. p. 57 Koenig, 1866. 9. p.; vö.: FARKAS, 1898.173. p. Kórházavatás, 1866. 7. p. 59 1 Kórházavatás, 1866. 7. p. 60 1865. szeptember 6-i levél Darmstadtból, amelybe benne van egy kivágott újságcikk a Grabesblumen-tő\. — Biberauer-Bodoky Gyűjtemény. 61 Uo. Első évi jelentés, 1867. 15. p. 62
