Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
6 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) Külpolitikai elképzeléseik alapja az „ezeréves Szent István-i birodalom” volt, melynek fenyegetettségét megérezték a náci Németország törekvéseiben. Ok nem „Közép-Európában”, illetve valamilyen nagyobb egységben gondolkodtak, hanem „Nagymagyarországban”, ebben látták a térség nemzetiségi, politikai és gazdasági problémáinak megoldását, valamint természetesen a Habsburg-restaurációban. Ebből az irányzatból Túri Béla prelátus, keresztény párti politikus emelkedett ki a közép-európai kérdést vizsgáló munkásságával - melynek összegyűjtött dokumentumai, elsősorban országgyűlési beszédei 1935-ben Külpolitika és király kérdés címen meg is jelentek. Túri bár alapvetően a konzervatív irányzathoz sorolható, de külpolitikai elképzeléseiben sokkal nyitottabban gondolkodott legtöbb társánál. Tuti közép-európai terveinek alapja az a felismerés, hogy a Duna völgyében a nagy birodalmak kora lejárt, Magyarország sem lehet soha többé nagy nemzeti impérium,13 arra nem lehet többé számítani, hogy nem magyar anyanyelvű lakosságot is visszacsatoljanak hozzánk.14 A magyarságnak azonban hivatása, hogy Közép-Európa rendjét és békéjét megszilárdítsa, így ahhoz, hogy ezt mégis megvalósíthassa, szövetségesekre van szüksége.15 Beszédeiben és írásaiban mindvégig hangoztatja a Habsburg-restaurációt, mint egy szükséges, de legalábbis kedvező megoldást, mely egy új jegecesedési pontot jelentene a térségben16 — ezért fontos, hogy ez Magyarországról induljon ki,17 mely geográfiai helyzeténél fogva amúgy is a Duna-völgyi rendezés kulcsa.18 Tuti változó, mindig az aktuális politikai helyzetből kiinduló koncepcióinak állandó szereplője az Ausztriával való együttműködés gondolata, mely kiegészül időnként más országokkal is. Ausztria és Magyarország összefogása szerinte egyrészt gazdaságilag lenne szükséges, mert a két ország adottságai kiegészítik egymást, másrészt pedig politikailag, mivel a kisantant megszerveződése, mint új nagyhatalom, ösztönszerűen szövetkezésre kell kényszerítse azokat, akik nem tartoznak bele.19 1931-ben ez a tervezet kiegészült Olaszországgal — kapcsolódva az ekkor kibontakozó olasz orientációhoz —, mivel úgy gondolta, hogy Magyarország és Ausztria gazdasági vagy esetleg perszonáluniója is túl gyenge lenne a Duna-völgy gazdasági válságának megszűntetéséhez.20 13 14 15 16 17 18 19 TÚRI BÉLA: Külpolitika és királykérdés. Bp., é.n. [1935] 14., 69. p. Uo. 15. p. Uo. 6., 35. p. Uo. 58. p. Uo. 38. p. Uo. 6o. p. Uo. 36-38. p. Uo. 4o-41. p. 20
