Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 7 Az Ausztriával való együttműködést azért is szorgalmazta, mert — a korszakban mindenki által hangoztatott — pánszláv és a pángermán veszély elleni legjobb védekezésnek tartotta. Azonban 1933-ban kidolgozott lehetőségeket arra az esetre is, ha mégis bekövetkezne az Anschluss: 1. Magyarország Németország gazdasági függvényévé válna, amely a hatalmas piac miatt még nem is lenne annyira kedveződen, azonban könnyen lehet, hogy ebből politikai függés alakulna ki, amely viszont semmiképpen sem kívánatos. 2. Egy nagy szövetség vagy orientáció létrehozása Németország, Ausztria, Magyarország és Románia részvételével, az Északi-tengertől a Feketetengerig, azonban ez a román szövetség miatt nem lenne előnyös a magyarságnak, egyrészt mert Románia hasonló gazdasági beállítottságából kifolyólag nem ideális partner, másrészt pedig Besszarábia miatt lehet, hogy Magyarország egy számára teljesen felesleges háborúba sodródna. 3. A Duna- völgyi katolikus népek konföderációja, azonban ezt azért tartja veszélyesnek, mert ebben Magyarország lenne a legkisebb résztvevő.21 Csak egy megoldást lát, amellyel bármely lehetőség megvalósulása esetén sem kerülünk hátrányos helyzetbe: az ezer éves magyar királyság restaurációját, mely megadná Magyarországnak a kellő súlyt és erőt.22 Mint láttuk, felmerült nála a Duna-konföderáció gondolata is — de csak a katolikus népekkel! —, bár ezt ránk nézve komoly veszélyforrásnak tartotta. Ennek ellenére 1935-re - minden bizonnyal az egyre fenyegetőbbé váló német veszély hatására — eljut odáig, hogy egy olyan középeurópai alakulat létrehozásáról beszél, amely már politikai védelmet is jelentene bármely nagyhatalommal szemben, azonban kitart álláspontja mellett, hogy ebben Magyarország csak megnövekedett területtel vehetne részt.23 Azt tartaná ideális megoldásnak, ha Lengyelország is csadakozna a római egyezményhez és így Olaszország, Ausztria, Magyarország és Lengyelország részvételével egy olyan Balti-Adria vonal jönne létre, mely gátat képezne mind kelet, mind nyugat felé. Véleménye szerint ezt a szövetséget erősítené ezen országok döntően katolikus kultúrája is.24 Szintén 1935-ben rendkívüli részletességgel kidolgozott egy másik, ettől teljesen eltérő közép-európai koncepciót is, melynek alapját — mint mindig — az osztrák-magyar szövetség képezné, ehhez csatiakozna Csehszlovákia, s így a három ország különálló államisággal egy szövetséget alkotna.25 Tervezete annyira alaposan kidolgozott, valamint a katolikus közvéleményre olyan komoly hatást tett — mind a Korunk S^ava, mind az Új Kor közli egy-egy jellemző részletét —, hogy indokoltnak tartom idézni: Uo. 43. p. Uo. 44-48. p. Uo. 63-64. p. Uo. 64. p. Uo. 73-74. p.
