Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház
74 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) tésére gyakorlati lépések nem történtek, „a pesti ev. ref. Theol. Collegiumnak sem külső, sem belső rendezésében, avagy ennek igazgatásában az ágost. Hitv. felekezet legkisebb részt nem vett, s nem vészén”. A dunamelléki egyházkerület 1858. évi közgyűlésének jegyzőkönyve szerint a teológián egyedül az egyházkerületnek van joga tanárt kinevezni, ezért az evangélikus tanárokat is a reformátusokból álló igazgatói választmány nevezte ki. Attól sem lesz evangélikus az intézet, hogy a bányai egyházkerület részt vesz fenntartásában, hiszen ez törvény adta szabadság, s a teológiát ortodoxok, zsidók, katolikusok is támogatják. A helytartóságnak a provizórium rendelete szerint csak arra van joga, hogy politikai szempontból emeljen kifogást „De a nagyméltóságú helytartótanácsi osztály fennidézett intézvényeiben a fölterjesztett tanárok ellen hitvallásuk tekintetéből tétetik észrevétel vagy kifogás, miből az következnék, hogy ágostai hitvallású evangelicusnak lenni politikai vétség, vagy az, hogy a nagyméltóságú Helytartótanácsi osztály túlhatott a magas rendelet értelmén.” (Kiemelés az eredetiben.51) Amint látjuk, Báthory Gábor levelében a pesti teológiát tiszta református tanintézetnek tekinti, s ezen az alapon utasítja vissza a törvénysértés, a nem az engedélynek megfelelő működés vádját. A bányai egyházkerület 1859. szeptember 1 -3-ig tartott közgyűlésén szintén elutasította a helytartótanács döntését. A bányai közgyűlés álláspontja az volt, hogy a pesti teológiát a dunamelléki kerület engedélyt kérő beadványában, mint a pesten felállítandó protestáns főiskola részét kérte jóváhagyni. A bányai egyházkerület ehhez az intézményhez csadakozott. Történed jogi, illetve gyakorlati alapon sem lehet ez ellen a lépés ellen kifogása a helytartóságnak, hiszen jelenleg is létezik Temesváron, Rimaszombatban, Losoncon és Bécsben közös protestáns iskola. Mindemellett felkérték Prónay Gábort és Székács Józsefet, hogy feliratot szerkesszenek a kormányhoz, hogy a pesti teológiához való csatlakozást az egyházkerület részére engedélyezzék.52 Tudtommal ez a kérvény nem készült el, valószínűleg a pátens-harc eseményei miatt nem került sor a teológia jogi helyzetének tisztázására. Végül nem a jogi, hanem az anyagi kérdések tisztázatlansága vezetett az evangélikusok kiválásához. Székács József már az 1857-es bányai egyházkerületi közgyűlés után azzal a kéréssel fordult a dunamelléki közgyűléshez, hogy az evangélikus adakozóktól származó daományokat, valamint a Tupy József-féle hagyatékot adják át a választmány evangélikus pénztárosának, Hunfalvy Pálnak.53 Az evangélikus tanárok kinevezése körüli bonyodalom még ingatagabbá tette az együttműködést. Erre utalt Székács Józsefnek 1859. január 29-én Török Pálhoz intézett levele. Kérte, hogy a Tupy-féle alapítvány Uo. Báthory Gábor levele a budai helytartósághoz az evangélikus tanárok ügyében, 1858. december. EOL. Bánya, 1860. A II. 1859. szeptember 1-3. 14. pont. EOL. AGE. III. b 10;3, Székács József levele a dunamelléki egyházkerület elnökségéhez. E.n.
