Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház

Kertész Botond: A pesti protestáns teológia és az evangélikus egyház 73 tant t. Benkő Dániel úr adja elő.”45 A teológia tudományának ilyen irányú kiterjesztése visszautalt az eredeti főiskolai koncepcióra, amely minden tudományágat magában foglalt volna. A bányai egyházkerület magáénak érezte az intézetet, s a benne tanuló evangélikus teológusokat. Az 1860-ban Pesten végzett teológusokat, Győry Vilmost, Zsilinszky Mihályt, Votisky Károlyt és Svehla Gusztávot, akik külföldön folytatták tanulmányaikat 100-100 Forint kerületi segély­ben részesítette.46 Az intézet igazgatása azonban evangélikus részről nem volt megnyugtatóan megoldva: Székács József ezért egy tervezetet készí­tett a főiskola rendezéséről. Sajnos a feljegyzésnek sem az idejét, sem a címzettjeit nem ismerjük. A tervezet a „tökéletes egyenlőséget és viszo­nyosságot” akarja biztosítani a két felekezet számára a főiskola ügyeiben. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a bányai egyházkerület is ugyanolyan mértékben járul hozzá a költségekhez, mint a dunamelléki. Az igazgatást szigorúan paritásos alapon, a finanszírozást pedig külön feleke­zeti pénztárak segítségével képzelte el Székács.47 Az evangélikusokat a tisztázatlan jogi helyzetre az döbbentette rá, hogy a minisztérium nem akarta megerősíteni az evangélikus tanárok ki­nevezését. Az iskolai választmány evangélikus tagjai 1858. július 12-én a bányai közgyűlés felhatalmazása alapján Haberern Jonathán szarvasi ta­nárt rendes, Podhradszky Józsefet, a szlovák gyülekezet lelkészét pedig rendkívüli tanárnak jelölték.48 A dunamelléki református egyházkerület a nevezett oktatókat, és Hunfalvy Pált kinevezte, a budai helytartótanács azonban ezt nem erősítette meg arra hivatkozva, hogy evangélikusoknak nincsen engedélyük sem saját teológia felállítására, sem a reformátusok­hoz való csatlakozásra, sőt ilyen engedélyért nem is folyamodtak.49 A teológia igazgatói választmánya 1858. decembér 15-én arra kérte a he­lyettes szuperintendenst, hogy nyújtson be óvástaz intézkedés ellen, mivel a tanárokat a dunamelléki szuperintendencia választotta, s az 1854-es rendelet szerint a helytartóság csak politikai szempontból emelhet kifogást a tanárok személye ellen.50 Báthory Gábor hosszú, valószínűleg valójában Török Pál ál­tal fogalmazott levélben válaszolt a helytartóságnak. A bányai, valamint a dunamelléki kerület 1857-ben tartott közgyűlései állást foglaltak arról, hogy a jelen teológiát a felállítandó protestáns főiskola részének tekintik. A nevezett közgyűléseken jelenlévő kormánybiztosok ezen jegyzőkönyvi pontok ellen észrevételt nem tettek. A szándék kinyilatkoztatásán kívül azonban az egyesí­Török Pál beszámolója a teológiáról, 1857. RL. C/93. 46 EOL. Bánya, 1860. A II. 1860. október 8-11. 14. pont. 47 EOL. Székács hagyaték, Fasc. 21. 48 EOL. AGE. III. b 10; 3. 47 Báthory Gábor levele Török Pálhoz 1858. november 8-án, RL. C/93. A teológia igazgatói választmányának jegyzőkönyve, 1858. december 15. RL. C/93.

Next

/
Oldalképek
Tartalom