Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)
56 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) (consistunt in bonis, seu dominiis). Bár a birtokok nagyrészét a háború elpusztította. Ezenfelül az érsek jövedelmét képezik a tized- és pisetum]övcde 1 mek is. A pisetum a körmöcbányai (Cremnijtij) ezüst vagy arany 1/48-ad részét jelend, ami jelenleg évi 6-8 ezer forinttal emeli meg az érseki jövedelmet, viszont ez az összeg több is lehetne, ha a bányát nem árasztotta volna el a víz. A pisetum jövedelemből Pázmány ötezer forintot a nemesi kollégiumnak adományozott (cardinalis Pasmanm pendere pro convictu nobilium quinque millia ßorenorum), de ezt a két utóbbi érsek nem fizette ki. A fent említett 30 ezer forintos összegen túl, a Magyar Kamara évi hatezer forintot fizet ki az érseknek, amit az ország szegény papjai között kell szétosztania. Várady vallomásában úgy tudja, hogy az érsek jövedelme a valamikori bérbeadott tizedekből 24 ezer forint, ezenfelül pedig birtokaiból származik minimális összegű készpénz. így az érsek havi jövedelme eléri a mintegy 30 ezer forintot. Ezenkívül az érsek a pisetum jövedelmet is élvezi, amit Körmöcbányáról kap ezüstben vagy aranyban. Egy-egy jövedelmező évben, Várady szerint, az érsekség bevétele akár a 40 ezer forintot is elérheti. A legutóbbi érsek jövedelme ezzel szemben, úgy hallotta, 20 ezer forintnyi összeget tett ki, amiből ötezer forintot a jezsuiták nemesi kollégiumának kellett kifizetnie {ex quibus pecuniis tamen dicitur debere dominus archiepiscopus solvere patribus societatis quinque circiter millia ßorenorum pro convictu nobilium). Valamint a magyarországi szegény plébánosoknak is {in favorem parochorum de pauperatorum totius Hungáriáé) tartozik fizetni hatezer forintot, de ezt az összeget a kamarától megkapja, hiszen maga Várady szokta átutalni. Palugyay véleménye szerint, a mostanság kevésbé jövedelmező időszakokban (pro sterilitate moderni temporis), az érsek havi jövedelme 30 ezer forint lehet. Ez a bérbeadott tizedekből áll, amiért a bérlők vagy haszonbérlők {ab arrendatariis, seu conductoribus) készpénzben fizetnek. A bányajövedelem, vagyis a pisetum alkotja az érsek másik bevételi forrását, ami 1/48-ad rész ezüst vagy arany, ez az összeg a kibányászott nemesfém mennyiségétől függ. Palugyay tudja, hogy 1692-ben a pisetumhó\ az érseknek 30 ezer forint bevétele származott, de ebből a császár miniszterei bizonyos összeget le szoktak venni. Az egyik évben pedig a császár az egész összeget lefoglaltatta. Ha viszont a kevésbé jövedelmező éveket nézzük {annis infoecundis), akkor a pisetumbó\ évente kb. 8 ezer forint jut az érseknek, amiből ötezer forintot Pázmány rendelete értelmében, a nemesi kollégiumnak kell kifizetni, ennek azonban a Pázmányt követő négy érsek nem tett eleget, mivel ők is alapítottak hasonló intézményeket. Miután II. Ferdinándnak vissza kellett adnia 99 templomot a protestánsoknak {haeretiás), a Magyar Kamara évi hatezer forintot juttat az esztergomi érseknek, hogy azt a szegény plébánosoknak adja. Pensioról nem tud, vagy arról, hogy egyházi részről, az érseki jövedelmet egyéb kötelezettségekkel
