Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)
Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota 57 megterhelték volna. Viszont az elhunyt érsek visszaszerezte az érsekújvári és esztergomi rezidenciáit, valamint ennek tizedeit, de meg kellett egyeznie a Kamarával, hogy a végvári katonák eltartására évi 1500 köböl gabonát és 400 rajnai forintot fog biztosítani. Minderről 10 évvel korában Széchenyi tanúi a következőképp nyilatkoznak. Kollonich 15 ezer forintra teszi az érsek havi jövedelmét, ami a tizedekből és a bányajövedelemből áll. Bár a háború miatt az érsek bányajövedeleme megcsappant {non érit idem fructus). Maholányi érdekes módon ekkor többnek, kb. 30 ezer forintnak gondolja az érseki jövedelmek havi összegét, ez szerinte pénzből, búzából és borból tevődik össze. A jövedelmezőbb években viszont ez az összeg a duplájára is emelkedhet. Adatai valószínűleg valósak, mivel 12 évig a jövedelmek intézője volt. Pensiotól nem tud Maholányi, csak néhány kisebb egyházi kötelezettségről szerzett tudomást. Szentiványi még ennél is többre, 40 ezer forintra becsüli a befolyt jövedelmek összegét. Ez nála is a bányajövedelemből, a bor illetve a búza tizedekből adódik. Viszont csak ő említi meg a nemesek nevelésére szánt évi ötezer forintos juttatást {dare quinque miile fiorenorum annuatimpro educandis nobilibus), és ez is csak utólagos beszúrásként, a lap szélén található. A tizedik kérdés a plébániák számára, keresztelőkútjaikra irányul. Illetve arra, hogy társaskáptalannal, férfi vagy női kolostorokkal, vallási társulásokkal, kórházzal esetleg zálogházzal rendelkezik-e a város? Maholányi úgy tudja, hogy Nagyszombatban a Szent Miklós plébánia az egyetlen, itt is kanonokok látják el a lelkipásztori teendőket. A szerzetes- rendeket illetően elmondja, hogy van egy ferences és egy klarissza monostor, valamint vannak jezsuiták, akik az egész országban ismert egyetemen oktatnak. Vallási társulatok is működnek a városban. Sőt szegényházról is tud, zálogházról {mons pietatis) viszont nem, mintahogy erről egyiken sem. Várady és Palugyay ezzel szemben nemcsak a nagy- szombati, de az esztergomi parókiáról is tud. A pozsonyi társaskáptalanról {capitulum collegiatum) csak Várady tesz említést. A jezsuitákon túl, akik az egyetem mellett, egyéb iskolákkal is rendelkeznek Nagyszombatban, a pálosok [patres sancti Pauli primi eremitae) rendházát is szóbahozza. A Maholányi vallomásában említetteken túl még a bencésekről beszél, illetve úgy hiszi, hogy a Szent Lázár Lovagrendnek is működik valamilyen alapítványa [fundatio pro La^areto) a városban, ahol az egészségileg már legyengült embereket {quorum valetudo est desperata) gondozzák. Palugyay Esztergomról is beszél, ahol ferencesek és jezsuiták tevékenykednek. A jezsuitáknak még Széchenyi alapított itt rendházat, teszi hozzá. A nagyszombati rendházakat ő is a Váradynál hallottak szerint sorolja fel, azzal a különbséggel, hogy a lovagrendet nem említi, szerinte a kórházat a jezsuiták és a ferencesek tartják fenn. A szerzetesrendekkel kapcsolatban Széchenyi tanúi is hasonlóan vélekednek, mindösz-
