Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
102 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) tő, hogy még mindig vannak lappangó példányok.25 Ezek a számok arra mutatnak, hogy ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Biblia iránt. Viszonylag keveset tudunk ezeknek a Bibliáknak a terjesztéséről, arról az útról, ahogyan a nyomdától a használóig eljutott. Ennek feltárása művelődéstörténeti szempontból is fontos, megoldandó feladat.26 A római katolikus bibliaterjesztésről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen nemcsak a protestáns, de a római katolikus hívekben is megnőtt az érdeklődés a Szentírás iránt. Körükben is népszerű könyv lett a Biblia. Ezt igazolja a Szepessy Ignác-féle Vulgata (Káldi György által fordított) revízió,27 Szabó József28 által elkészített javított kiadása29 is, melyet Bucsánszky Alajos nyomda és kiadóvállalatának kezdeményezésére Pesten 1851-ben adtak ki, amikor az osztrák hatóságok a Brit- és Külföldi Bibliatársulat kiadói és szerkesztői tevékenységét akadályozták. Ez a kiadó számos ponyvanyomtatvány sajtó alá rendezője és terjesztője volt.30 A nagy terjedelmű, munkaigényes könyv kiadása, minden bizonnyal gondos üzleti mérlegelés alapján, az igények pontos ismeretében jött létre. A kiadás és a terjesztés pontos körülményeit — tudtom szerint — még senki nem vizsgálta meg eddig, különböző kiadásait sem vettük számba, de bizonyára igaza van Szentiványi Lajosnak, aki szerint „valószínűleg bő terjedelme miatt nem vált közleletűvé”.31 * Érdemes viszont belőle Szabó József 1847. Szent András böjtjén kelt előszavának első mondatait idézni. „A Szentírás jelen kiadása egyedül Bucsánszky Alajos úr ismeretes buzgóságának és merész vállalatának köszöni létét. Midőn tudniillik tapasztalná, hogy a Szentírás magyar példányai olly ritkák, egyszersmind olly drágák, miszerint a köznép tetemesebb áldozat nélkül azok birtokába nem jöhet: elhatározta magát, a’ Szepessy-féle Szentírásnak újabb és számos képpel díszesített, ’s mégis ol25 Fekete, 1990:217-219. p. SZIGETI JENŐ: Károli Biblia a nép között. In: Emlékkönyv a vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Szerk.: BáRCZA JÓZSEF. Bp., 1990. 310-320. p. (továbbiakban: Szigeti, 1990.) A Káldi György által lefordított Biblia revízióját Szepessy Ignác és munkatársai 1834- 35-ben végezték el, és Pozsonyban jelent meg. BOTTYÁN, 1982. 96. p.; BALOGH FERENC: A magyar Biblia története. Debrecen, 1872. Dr. Szabó József (1805. március 17., Mezőkomárom — 1884. április 27., Esztergom) a bölcsészetet és a teológiát Pozsonyban, Nagyszombaton és Bécsben végezte. 1830. szeptember 30-án pappá szentelték, 1831-1841 között különböző helyeken káplán, 1841-1854 között teológiai tanár Nagyszombatban. 1854-től hercegprímási irodaigazgató. 1858-től esztergomi kanonok, 1862-1866 között a pesti központi papnövelde rektora. 1868. július 16-án püspökké szentelték és esztergomi érseki helynök lett. Zellinger ALAJOS: Egyházi írók csarnoka. Esztergom. 1893. 495-496. p. Az ó- és újszövetségi szentírás kétszáz képpel, keresztény katolikusok számára. Pesten, 1851. (Nyomtatta és kiadta Bucsánszky Alajos, saját költségén. 1. kötet. Az ószövetségi szentírás, 4 rét, 1067 félhasábos lap. 2. kötet. Új szőve tség.4-rét, 406 lap.) A Bucsánszky-nyomdáról: KOVÁCS I. GÁBOR: Bucsánszky Alajos útja a kalendárium- és ponyva-tömegtermeléshez. In: Magyar Könyvszemle, 1985. 1. sz. 1-17. p. SZENTIVÁNYI Lajos: A szentírástudomány tankönyve. Bp., 1946. (5. kiadás) 390. p.
