Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok 103 esőbb kiadására.” Azt is megtudjuk az előszóból, hogy Kopácsy József hercegprímás csak úgy adott engedélyt a kiadásra, ha az magyarázó jegyzetekkel jelenik meg, de ahhoz hozzájárult, hogy ezt lerövidítsék. Ez volt Szabó József fő munkája a Biblia kiadása körül. A nagy és nehézkes könyv népszerűségét Varga Lajos verses Bibliája homályosította el,32 amit az Egri Nyomda- és Részvénytársaság adott ki és terjesztett. A bibliaterjesztőket — mint ahogyan a népi vallásosság minden képviselőjénél is lenni szokott — a vallás hivatalosai mindig bizonyos gyanúval illették. Azokról, akik ezt a nehéz feladatot vállalták, nem mindenki gondolkozott Balogh Ferenchez hasonlóan. Czékus László a századforduló egyik jeles protestáns lelkésze Balogh Ferenc dicsérő írására így válaszolt: „hát én őszintén megvallom, hogy a mi hazai bibliaárusaink iránt nem tudok ennyire lelkesedni”. Nem azért volt Czékus szkeptikus, mivel a magyarországi bibliaárusok nem voltak szorgalmasak munkájukban, hanem azért, mert az angol bibliatársulat „bibliaárusokként gyakran olyan egyéneket is alkalmaz, kik ama veszélyes baptista szektához tartoznak, melynek apostolai szeretvén a zavarosban halászni, ahol csak tehetik, örömest bontogatják a protestáns egyházaink erőtlenebb őrfalait”.33 A bibliaárusokban, melyek között, mint láttuk valóban volt néhány baptista is, nagyon sokszor az egyház hivatalosai ellenséget láttak. Ez a vád különösen a 19-20. század fordulóján erősödött meg. A rendelkezésre álló számos forrás közül hadd utaljak ezzel kapcsolatban az Evangéli- kusEgyhá% Szemlében található néhány idézetre. 1897-ben a lap egyik cikkírója egyenesen azt állította, hogy „a baptizmust a Brit-és Külföldi Bibliatársulat kolportőrei hurcolták be a gyülekezetbe”.34 A lap támadja Moody Andrást a skót misszió lelkészét, valamint a skót bibliatársulatot is, melynek egyik baptista kolportőrje 1899 februárjában Békéscsabán is megfordult.35 1901-ben azután a vádat pontosabban is megfogalmazta a lap. „Magyarországon Millard, a Brit- és Külföldi Bibliatársulat igazgatója terjesztette el a baptizmust kolportőrjeivel, kik közül különösen Müller, jelenlegi budapesti baptista lelkész és fővezető tűnik ki.”36 * Az itt említett Müller valószínűleg Meyer Flenrik (1842-1919) a magyarországi baptista misszió egyik úttörője. A Brit- és Külföldi Bibliatársulat százados évfordulóján, ismét megvádolta a békéscsabai lap Millardot, aki ekkor már régen nyugállományban volt. Neki sokat köszönheVarga Lajos verses Bibliáját az Egri Nyomda-Részvénytársaság adta ki: „A mi Urunk Jézus Krisztus könyve: a Szentírás, vagyis az O- és Uj-testamentumi Bibliai elbeszélés versekben megírva. 1-4 kötet. Eger, é.n. [18 _|; Ld.: LüGOSSY ILONA: Varga Lajos élet e és munkássága. A verses Szentírás. (Kézirat, 1947/48. Doktori értekezés a szegedi tudományegyetemen.) ’ CZÉKUS László: Bibliaárusok, mint a baptizmus terjesztői. In: Protestáns Jxip, 1904. 5. sz. 146. p. 34 . 1 . . Evangélikus Egyházi Szemle, 1897. 1. sz. (január) 19. p. Evangélikus Egyházi Szemle, 1899. 2. sz. (február) 35. p. Evangélikus Egyházi Szemle, 1901. 2. sz. (február) 19. p.
