Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között
74 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) haláláig (1457) irányított.104 Életének javát kancelláriai hivatalnokként élte le, ám úgy látszik, nem érezte hiányát a jogi képesítésnek, nincs nyoma ugyanis, hogy kapcsolatba került volna valamelyik egyetemmel, így alkalmasint csak az egyháziak általános műveltségével rendelkezett.105 Kétségtelen, hogy a szokásjoggal és törvényekkel tisztában volt, hisz munkájának kielégítő ellátásához ezen ismeretekre nélkülözhetetlen szüksége volt. Ifjú korától kezdve a kancelláriai irodákban tevékenykedett, így alkalma nyílt azok működését alaposan tanulmányozni, a tapasztaltabb tisztségviselőktől újabb ismeretekre szert tenni. Pályája alakulásában nagy szerepe volt bizonyára tehetségének. Elengedheteden volt azonban, hogy olyan kiemelkedő pártfogója legyen, mint Eberhard, majd az ő halála után Albeni János. Nem meglepő ezek után, hogy Gatalóczi is „szárnyai” alá vette az általa tehetségesnek tartott ifjakat és egyengette pályájukat. A fentebb már említett — szintén köznemesi származású - Bükit, akit familiáris! szálak is hozzá kötöttek, 1433-ban maga mellé vette ítélőmesternek a titkos kancelláriára, majd egy kanonokságot és egy főesperesi hivatalt (1436) eszközölt ki számára a zágrábi székeskáptalanban.106 Veszprémi püspökként sem feledkezett meg róla, és valószínűleg ő segítette a fehérvári préposti stallumhoz is.107 Másik ítélőmestere — a fentebb már szintén említett — Németi Gergely a pécsi káptalanban őrkanonoksághoz jutott, majd Gatalóczit ő követte a préposti méltóságban. Nem nehéz e javadalomszerzések mögött is Mátyás közbenjárását sejteni, hiszen elég csak arra utalni, hogy az ő irányítása alatt működő káptalanban jutott méltósághoz, majd prépostsághoz.108 Unokaöccse — a szintén Körös megyei — Vitéz János is neki köszönhette pályakezdését, hisz az ő révén került a kancelláriára, ahol 1439-ben már ítélőmesterként tevékenykedett, és szintén neki köszönhette a zágrábi káptalanban elnyert őrkanonokságot (1438).109 László nevű testvére vélhetőleg világi pályán maradt, ám róla nem rendelkezünk okleveles adatokkal.110 A hivatali pályája mellett a lelkiekről sem feledkezett meg, minthogy egyházi állapotát tekintve áldozópap {presbiter) volt.111 1431-ben teljes feloldozásra és hordozható oltár tartására kapott engedélyt a Szentszéktől. 1433-ban pápai engedélyt kért, hogy a zágrábi eg)'A nagykancellária alkancellárja: 1438-1439: BÓN1S, 1971. III. tábla; főkancellárságára ld. 25. sz. jegyz.; 1437. 12. 27. előtt — 1439. 11. 03.: váci püspök. LüKCSlCS, 1938. Nr. 520.; EngiíI., 1996.1. 75. p.; 1440. 05. 08. - 1457. 03. 21.: veszprémi püspök. Enghi., 1996.1. 78. p. 105 Bónis, 1997. 109., 146. p. 106 Mái.yusz, 1957. 584. p. 1443. 11. 02.: a Büki halála folytán üressé vált javadalmat András pécsi kisprépost kapta. LüKCSlCS, 1931. Nr. 792. 1445. 06. 30-án már nincs életben, mert ekkor már Hangácsi Albert, — aki érdekes módon szintén ítélőmester a kancellárián - kérte a préposti stallumot. LüKCSlCS, 1938. Nr. 859. Bónis, 1971. 149-150. p.; Mái.yusz, 1957. 584. p.; Mái.yusz, 1971. 202. p.; Mái.yusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. 145. p. Róla Fiigedi tanulmányából tudunk, de sajnos nem jelölte meg forrását. Vö. FÜGIiDl 1965. 488. M1 Erről egy 1423-ban kelt supplicatw)2foó\ értesülünk. LüKCSlCS, 1931. Nr. 588.
