Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban
A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével 31 alább sorozott — az amerikai indusokkal, szerecsenekkel összeházasodnunk szabad: csak az egy zsidófaj az, melynek fején e’ részben a keresztény törvények általános anathemája fekszik. Lehet-e csudálni, hogy ily törvény mellett egymást zsidó és keresztény kölcsönösen gyűlölik, s hogy az emancipációnak annyi ellenzői vannak?” Ha Fábián Gábor csak azt emelte volna ki, hogy az ortodox zsidó törvények tiltják a vegyesházasságot, akkor a zsidókra hárította volna a felelősséget. De taktikájának nem ez volt a célja. Tudatosan kerülte az uszításra alkalmat adó mozzanatokat. Például az olyasmit, hogy az ortodox Chátám Szófér éppen még tíz éve fejtegette a nádornak, hogy a vegyes házasságot meg kell akadályozni, mert törvénye szerint a vegyes házasság „vérfertőzés”, a belőle született gyermeket pedig „bitang”-nak tekintik.11'3 Inkább arról értekezett, hogy „kiket a felekezet emberei közül e’ tárgyban megkérdeztem, előttem mind úgy nyilatkoztak, hogy már ma a zsidó vallás a keresztényekkel] házasságot nem tilalmazza”, ezek után pedig az Újszövetséggel és a régi magyar törvényekkel próbálta bizonyítani, hogy keresztény részről sem lehet akadály, és elég I. László vegyes házasságot tilalmazó törvényét eltörölni. Kossuth a közhangulat rezdüléseire figyelő ideológusként próbált igazságot tenni. A kossuthi megnyilatkozás legalaposabb elemzése szerint ezen cikk első része a magyar „liberális elvek ragyogóan tömör megfogalmazása”,104 hiszen: „Ami minket illet, mi hisszük és valljuk 1- ör hogy pusztán hitkülönbség miatt, pusztán azért, mivel valaki a nagy világ egyetem istenét más templomban imádja mint mi, polgári jogokból kizárni, isten törvényével, igazsággal, politikával ellenkezik. 2- or hisszük és valljuk, hogy a zsidóemancipaciónak két ága van: politikai és szociális. Amaz egészen a törvényhozó hatalomtól függ. Ez csak annyiban, amennyiben a szociális egybeolvadásnak törvényes akadályait el kell hárítani, hogy a társadalmi emancipáció lassú menete bekövetkezzék. És így 3-or hisszük és valljuk, hogy a politikai emancipáció a kérdést be nem végzendi ugyan, de annak ideje elkövetkezett; s hisszük 4-er hogy minden ok, mi a zsidók állítólagos erkölcstelenségéből ellenhozatik, erőtlen, gyönge, szereteden. Eddig megy véleményünk, midőn azon szempontból indulunk, hogy a zsidóságot, hazánkban nem másnak, mint honunk összes lakosai oly töredékének kell tekinteni, mely a többiektől csak vallásos hitben különbözik. A zsidók e’ szerint hazánkban egy vallásfelekezet...” A kossuthi cikk történeti értékelésében a nagy problémát az jelenti, hogy a továbbiakban, a cikk gyakorlati tanácsokat adó részében Kossuth LÖW, Ll-.OPOl.D: Der jüdische Kongress in Ungarn, historisch beleuchtet. Pest, 1871.155. p. KfíCSKKMÍíTI KÁROI.Y: A liberalizmus és a zsidók emancipációja. In: Történelmi Szemle, 1982. 2. sz. (továbbiakban: KUCSKKMRTI, 1982.) 196-198. p.
