Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 15 kapcsolt nemzetekkel együtt létrejönne egy nagy közép-európai konföderáció, mely szövetségre léphetne a szintén katolikus Olaszországgal és Lengyelországgal.45 A reformnemzedékben elsősorban a fiatalabb korosztálynál megjelennek lényegesen más, nem legitimista gondolatok is. Kokas Elemér a Korunk Szava Népkönyvtárában megjelent A harmadik út című tanulmányában szintén a dunai összefogás szükségességét hirdeti a kisebbségi kérdés új jogalkotása, a területi revízió lehetősége és kölcsönös gazdasági kedvezmények alapján, mely a „dunai új rend” alappillérei lennének. Azonban szerinte a dunai államok — Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia — összefogása sem lenne elegendő a német és orosz terjeszkedés, valamint a Duna-völgy területén létrejövő összecsapásuk kivédésére, ezért egy még nagyobb közép-európai államszövetség kiépítésére lenne szükség a fenti országokon kívül Lengyelország, a balti államok és Bulgária részvételével, mely ütközőállamként funkcionálna.46 Az „aktívkatolikusok” közül Aradi Zsolt foglalkozott a legtöbbet a kérdéssel. Elmélete szerint a Monarchia felbomlásával létrejött „államtorzók” ilyen állapotukban már csak a legrövidebb ideig maradhatnak fenn. európai forradalom című könyvében kifejti, hogy az ideális megoldást az jelentené — anélkül, hogy az államforma vagy a Habsburg-kérdésben állást foglalna —, ha a Duna völgyéből a nacionalizmus eszméjét kiküszöbölnék, mert amíg ez meg nem történik, a térség nyugalma nem áll helyre. Több írásában is kárhoztatta a közép-európai népek között annyira általános gyűlöletet és kölcsönös lenézést, mely minden együttműködésnek gátló tényezője. Aradi Öt éjszaka címmel egy fiktív riport-regényt is szentelt a témának, melyben különböző nemzetiségű régi osztálytársak találkoznak és öt éjszakán át megbeszélik Közép-Európa jövőjét, mindenki a saját nemzetének gondolatait bemutatva.47 Nézete szerint Közép-Európában egyedül Lengyelország engedheti meg magának az önálló nemzeti állam létét, a többi kis nép csak a saját kárára alkothat külön országot. Szerinte az itteni népeknek geopolitikai súlya miatt először a Kárpát-medencében kellene birodalmat alkotniuk — melyet Hungária-szövetségnek nevez —, ahol a nemzetek a legszélesebb körű köz- igazgatási, területi és kulturális autonómiával bírnának. Természetesen ez csak úgy lenne megvalósítható, ha ez az állam Svájc mintáját kövemé és így olyan vonzóerővel bírna a nem magyar népek számára is, hogy annak kedvéért lemondanának az anya- vagy testvérországaikhoz való tartozásról. 45 Korunk S^ava, 1935. június 15.-július 1., 1935. november 15.; Katbolikus Szemle, 1936/4. 453-460. p. 46 Kokas 8. p. 47 Aradi Zsolt: Öt éjszaka. Bp., 1936.; Korunk S^ava, 1932. december 15., 1933. április 15., 1933. szeptember 15.
