Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban

A magyar-zsidó nemzed identitástudat forrásvidékén Horn Edével

21

„jámbor várakozás a napok utolsó napjára, amikor megszűnik a zsidó nép elkülönülése a föld többi népeitől. A messianisztikus hit nélkül a kiválasztottság tudata örök elkülönülést jelentett, a kiválasztottság hite nélkül, melynek értelmében a világ megváltása egyeden népre hárul, a messianisztikus remény amaz általános emberszeretet és egyetemesség ködfelhőjébe burkolózott, amely oly jellemző volt a sajátos zsidó politikai lelkesedésre.”

Az eredmény:

„Ez a gőg [...] tépte el Izrael fiait az emberiség többi részéhez kötő jámbor remények erős kötelékeit. [Mindez] valóságos zsidó sovinizmust szült, ha sovinizmuson azt a torz nacionalizmust értjük, melyben (Chesterton szavaival) »az egyén maga az imádat tárgya, az egyén önmaga ideálja, sőt önmaga bálványa«.”65

Ez a szélsőséges önkultusz a romantika sajátja, méghozzá mindenekelőtt a protestáns szellemi hagyományok talaján kisarjadó romantikáé. A zsidó reformerek mérsékeltebbek voltak. A racionalizmus és a vallás misztikuma az ő hitélményük alapja. Hogy ez a szekularizált messianizmus nálunk mit jelenthetett, arra Silberstein Adolf A ^sidó küldetés és a magyar társadalom című 1875-i cikkéből idézünk:

„És a zsidó nép harmadik ezredbeli missiója?

Eljövend az egész magyar nemzetnél a vallási tisztulás korszaka. Közeleg, jő elodázhatlanul.

Kezdeni fogjuk mi, folytatni fogjuk máshitű testvéreinkkel, és fel fogjuk építeni velők közösen a legújabb szövetség templomát, a humanismus és felvilágosodás oltárait, hogy a tiszta napfény ragyogjon végre nekünk, valamint az egész emberiségnek.

Megőriztük a titkot, az első sugarat. Betöltöttük rendeltetésünket, ha a titok nyilvánossá lesz és mindnyájan az egy Űr asztalánál találkozunk.”66

A szekularizált messianizmus együtt járt a modern közösségbe való tagolódás lehetőségének, és a zsidó identitás megőrzésének érzésével. Mindenkinek, aki választott, meg kellett vívnia a maga szabadságharcát régi közösségével szemben és új közösségéért — az újra erősödő zsidóellenes- ség ellenében.

Jellemző, hogy a helyi konfliktusok szereplői is olykor a reform és az ortodoxia táborának küzdelmébe keveredtek. A legismertebb példa Jonathan Alexandersohné, és mivel ez jelzi a magyarországi zsidó világok összetettségét, bővebben ismertetjük. O az 1830-as évek elején Németországból jött Magyarországra, és a Miskolc melletti Csabán nyert lelkészi állást, és rögtön iskolát állított, tanítót szerződtetett, „atyai módon” akar65 Arhndt, HANNAH: A totalitarizmus gyökerei. Bp., 1992. 88-89. p.

66 SILBERSTEIN ADOLF: A zsidó küldetés és a magyar társadalom. In: Zsidó Évkönyv. Szerk. Kiss JÓZSEF. Első évfolyam 5636 (1875-1876). Bp., 1876. 127. p.