Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - RECENZIÓK - Vargáné Balogh Judit: Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás?
126 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? Bp-> Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. (Európai iskola) 125 old. Az utóbbi évtizedben örvendetesen megszaporodtak az egyháztörténettel foglalkozó munkák. Egyre többen választják kutatási témaként frissen végzettek, PhD-hallgatók is ezt. Az adósság és a betölteni kívánt hiá- tus meglehetősen jelentős méretű, hiszen valósággal újra kell gondolni az egyháztörténet írásának a módjait és a lehetőségeit. Habár számos nagyszerű új munka születik, mégis, az az ember érzése, hogy csak kevesen választanak új utakat. Valószínűleg ennek többek között az is az oka, hogy még a források kiadásának a terén is rendkívül sok a tennivaló, és valóban számos alapmű született az elmúlt esztendőkben, ha csupán a reformáció korának kora-újkori történetére gondolunk is. A történészek, kutatók tehát, úgy tűnik, főképpen az elmaradásokat igyekeznek pótolni. Ez a valóban jelentős forrásanyag, amely ilyen módon a rendelkezésünkre áll, azonban új kérdéseket is tesz fel és egyben új lehetőségeket teremt, új távlatokat is nyit a hazai reformáció-kori egyháztörténeti kutatásokban. Az egyháztörténet írásának céljairól és lehetőségeiről már a klasszikusnak számító nemzedék egyike, Révész Imre is értekezett. Már tehát ekkor, a 20. század derekán is felvetődött valamiféle módszertan megalkotásának az igénye, vagy legalábbis az a vágy, hogy meghaladható legyen az addig művelt egyháztörténet-írás. Az akkor legégetőbb kérdések egyike az volt, hogy hogyan lehet szintézist teremteni az egyháziak és a világiak által végzett munkálatokban, valamint hogy milyen módon újulhat meg a főképpen teológiatörténetre, dogma- és intézménytörténetre koncentráló addigi tudományosság. A következő negyven esztendő nem kedvezett az egyháztörténet-írásnak, bár például Makkai Lászlónak a puritanizmusról szóló kötete minden, a korra jellemző kiszólás mellett is számos remek ötletet és alapvetésnek tekinthető gondolatot, megállapítást tartalmaz.2 így aztán az újra induló kutatásoknak egyszerre kellett betölteni a források feltárásával valamint ezek feldolgozásával kapcsolatos feladatokat is. Ezért a legtöbb esetben a feldolgozások megmaradtak a régi, pozitivista történeti munkák nyomvonalán, sem a módszert, sem a frazeológiát nem kérdőjelezve meg. Mivel azonban valóban nagy a hiá- tus, ami betöltésre vár, egyszerűen szükség mutatkozott ezekre az átfogó, leíró jellegű munkákra is, ugyanis egyszerűen vannak olyan időszakok a reformáció és a katolikus megújulás kora-újkori történetéből is, amelyek szó szerint mindeddig ismeretlenek voltak előttünk. RÉVÉSZ Imre: A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása. In: Protestáns Szemle, 1924. I-II. 473 skk. MAKKAI László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. Bp., 1952.
