Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - RECENZIÓK - Dankó Imre: Liturgia Sacra Coenae. Az az: Úr Vacsorájának Ki-osztásában-való Rend és Cselekedet
Recenziók 125 sorsát is különböző részletességgel többen és többször feldolgozták. Közülük legalaposabb és mindmáig hatóképes Zoványi Jenő — Fekete Csaba által is többször idézett - munkája.2 Fekete Csaba gondos könyvtári kutatómunka alapján bevezetésként áttekintette a magyar református liturgiatörténetet. Azt eléggé szegényesnek mondva, a Benedek Sándor-féle, egyeden magyar református liturgiatörténeti összefoglalásra való hivatkozásában azt mondja, hogy „alapos revízióra érett”.3 Első feladatának azt tekinti, hogy ezt, a Pataki ágenda- ként ismertté vált úrvacsorái rendtartást elhelyezze a magyar református ágendák sorában. Minthogy ágendánkat puritán ágendának mondják, külön foglalkozik a „puritán”, a „puritanizmus” kifejezések tartalmával, jelentésével és jelentésváltozataival. Annál is inkább, mert nem „dicsérik azt, akit s amit ma puritánnak neveznek. A szó értelme torzult, akár az ellenoldalra soroltak megnevezése, az, hogy ortodox [...] mai olvasónak kegyesség, nonkonformizmus, prezsbitérium, illetve az orthodoxia forradalmi ellenzéke jut eszébe leginkább e szóról.” A pataki ágenda kiadása, a hozzáfűzött nagyon magas színvonalú filológiai-bibliográfiai, történeti-, egyháztörténeti magyarázatokkal, messze túl a közvetlen egyháztörténeti érdekeken, a magyar művelődéstörténet egésze szempontjából is értékes, megbecsülendő kultúrtörténeti esemény volt. (Dankó Imre) ZOVÁNYI JENŐ: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Bp., 1911. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai, XXVIII.) BENEDEK SÁNDOR: A Magyarországi Református Egyház istentiszteletének múltja. Őrsziget, 1971.
