Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi személyzete (1354-1526)
76 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) illető jártas legyen a latin nyelvben, továbbá rendelkezzen a munkájához szükséges jogi ismeretekkel. Ezeket a székesegyházi iskolában a retorika keretében oktatott ars dictandi elsajátításával lehetett megszerezni. Ez konkrétan a levél-, oklevélszerkesztés szabályainak megtanulását jelentette, és az itt megismert előírások betartása biztosította a diplomák jogi és formai kifogástalanságát.20 Az okleveleket a notarius fogalmazta és írta, de amennyiben rendelkezett helyettessel, úgy a subnotarius, sőt nem egy esetben a káptalani iskola tanulói is részt vettek e műveletekben.21 Pécsett egyeden aljegyzőről maradt fenn okleveles adat. Lőrinc mester 1375-ben a káptalan tes- timoniumck&nx. vett részt egy tudományvételnél.22 O nem tartozott a kano- noki testületbe, ám véleményünk szerint vélhetőleg az intézmény alsópapságából került a hivatalba. Az őrkanonok is meghatározó szerepet töltött be a hiteleshelyi kancellária működésében, hisz ő őrizte az autentikus pecsétet (pecséteket) és szintén ő felügyelt a hiteleshelyi levéltárra.23 Ez magától értetődő volt, hiszen ő és helyettese (subcustos) látták el az egyház liturgikus felszereléseinek, kegyszereinek a káptalan pecsétjének, okiratainak felügyeletét.24 A mások számára kiállított okiratok őrzése valószínűleg „csak” annyiban jelentett többlet feladatot Pécsett is, hogy azokat még nagyobb biztonságban igyekeztek tartani, mint a káptalan saját diplomáit.25 * A székesegyház sekrestyéje bizonyosan alkalmas lehetett erre a feladatra, hiszen az ott elhelyezett felszerelések megóvására kiemelt figyelmet fordítottak és e feladat ellátására a káptalan egy tekintélyes tagját választották.25 A zágrábi káptalan szabályzata (1334) alapján - a lectorx követően - az őrkanonoknak volt kiemelkedő szerepe a közhitelű tevékenység ügymenetében.27 A váradi székeskáptalan statútumaiból (1374) értesülünk arról, hogy ott a káptalani pecséteket egy ládában őrizték, melyet hat kanonok saját 2(1 KöRMENDY, 1986.182-184. p. 21 Miklósy 1941. 170-178. p. 22 L, 1375. 01. 26.: MÓL. Mohács előtti gyűjtemény, Dl. (= Diplomatikai Levéltár.) 6256. A káptalan hiteleshelyi pecsétjeire Ld. KOSZTA LÁSZI.Ó: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi pecséthasználata a XIV. század közepéig. In: levéltári Költemények, 1996. 1- 2. sz. 51-60. p. 24 BÉKEFl, 1901. 44. p. 25 A hiteleshelyek természetesen elkülönítve őrizték a saját jogaikra vonatkozó - tehát a destinatariusként birtokolt - okleveleket és a közhitelű tevékenységük során általuk kiállított oklevelek másodpéldányait ill. a náluk deponált diplomákat. Vö. KUMOROVITZ LAJOS BernáT: A leleszi konvent országos levéltárának története. In: Levéltári Költemények, 1932. 3-4. sz. 223-255. p., 223-224. p. A káptalanok méltóságviselőinek (dignitarius) sorában találjuk a custost. ZSOLDOS ATTILA: Kanonok. In: KRISTÓ Gyula (főszerk ): Korai magyar történeti lexikon. 9-14. század. Bp., 1994. 323-324. p. TKALÓIC, IVAN Baptista: Monumenta Episcopatus Zagrabiensis. I. Zagrabiae, 1873. 96. p.
