Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
46 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) teszi meg, mint nélkülünk, vagy éppen ellenünkre. Az egyházi vagyon központosításától féltik az egyes egyházközségek autonómiáját. Ha egy ólat akarunk csináltatni, mindjárt komissió száll ki stb. A lelkészi fizetések uniformitása ellen is merültek fel méltó aggodalmak. [...] Hogyan kapjon egy kis gyülekezet lelkésze annyi javadalmat, mint a városi nagyobb gyülekezeté, mikor a végzett munka és a megélhetés közt olyan nagy a kettőnél a különbség.”248 Az őcsényi lelkész is kétkedve fogadta a terveket, szerinte csak bajok származnak belőle, mivel „a mi népünk még nem érett meg az idealizmusra”.249 Voltak, akik egészen sötét színekben látták a mozgalmat: „Félek a sötétbe ugrástól! Nem kellene, hogy éppen olyanok — a városi fiatal papok — az átalakítók, akik a falusi életet s az isteni nép lelkét igazán nem ismerik. Csak aztán meg ne bánja a református eklézsia!”250 Azt láthatjuk, hogy ezekben a lényeges kérdésekben a lelkészek és híveik véleménye igen megosztott volt, szemben a részben hasonló jellegű katolikus Papi Tanáccsal, amely az egyházmegye alsópapságának egyöntetű támogatását élvezte. Összegzés A területünkön fekvő egyházak életét a polgári demokrácia első két hónapjában, 1919. január elejéig teljes mértékben az országos történések határozták meg. Nem tudunk semmilyen önálló helyi egyházi kezdeményezésről, minden gyűlés, szervezet stb. a fővárosi események lecsapódása volt, az egyházak valójában sodródtak az eseményekkel. Az esetek egy részében azonban, bár felsőbb kezdeményezésre történtek, nem egyszerűen csak átvették az elképzeléseket, hanem helyi szinten is hozzátették a maguk gondolatait, ezt láthatjuk a bonyhádi és pécsi papi tanács gyűlésein, vagy Nyáry Pál az Országos Református Tanácsról írt cikkében. Másrészt — úgy tűnik, hogy elsősorban a katolikus felső egyházi vezetés által irányított, illetve befolyásolt ügyekben - teljes mértékben a központi vélemények visszatükröződését látjuk, úgymint a női szavazatok megszerzéséért indított küzdelemben, a keresztényszocialista szervezkedésben, vagy akár Zichy püspök a forradalmat értékelő november 3-i pásztorlevelében. Bár november közepén a szerb hadsereg megszállta a terület több mint felét, de ez akkor még komolyan nem hatott az egyházak sorsára, kivéve a néhány elhurcolt pap ügyét, amelyek azonban egyedi esetek voltak. Az egyházak életében január legeleje jelentett éles választóvonalat, amikor a megszállók határzárlatot léptettek életbe és a postai érintkezést is a lehetetlenségig korlátozták. Az egyházak így elszigetelődtek mind az orszáRL. A/10/b. 31-32. cs. 635/1918. sz. RL. A/10/b. 31-32. cs. 60/1919. sz. RL. A/10/b. 31-32. cs. 627/191. sz.
