Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 41 A kezdeti elítélés után a felsőklérus kénytelen-kelleden tudomásul vette a szervezkedést, többek között azon megkötéssel, hogy a püspökök felügyelete alatt történjék.220 November 22-én Szalay egy memorandumot adott ki a tanács nevében programjukról, pár nap múlva pedig ennek kíséretében köriratot intézett minden főpásztorhoz, melyben kérte, hogy adjanak ki pásztorlevelet az azonnali szerveződést sürgetendő: minden espe- resi kerület jelöljön ki egy bizalmi férfit a helyi papság köréből, akik egy egyházmegyei gyűlésen minden tíz bizalmi után válasszanak egy képviselőt az Országos Papi Tanács képviselőtestületébe 221 Területünkön már Szalay levele előtt megindult a szervezkedés. Zichy a püspöki kar november 20-i állásfoglalása után körlevélben jelentette ki, hogy a tanács szervezkedését egyházmegyéjében indokoltnak tartja és engedélyezi.222 Azonban az alsópapság még ezt sem várta meg, a Papi Tanács Intéző Bizottságának a püspökök kikapcsolásával közvedenül az esperesi kerületek papságához intézett felhívására már november 20. körül, vagyis még a püspökkari jóváhagyás előtt, vagy vele egy időben több helyen gyűlést tartottak a program megvitatása és bizalmi férfiak választása céljából. így Pécsett külön értekezletet tartott a nem lelkészkedő és külön az esperesi kerületi papság, Gere Gábor teológiatanárt, illetve Galambos Kálmán belvárosi segédlelkészt választva képviselőnek az ösz- szeülő egyházmegyei gyűlésre.223 Vidéken Bonyhádon szervezkedtek a legnagyobb lelkesedéssel, november 21-én összeült a kerület papsága. Egyedül ennek a tanácskozásnak a jegyzőkönyve maradt ránk, mely alapján képet kaphatunk arról, hogy a vidéki papság — legalábbis egy része — hogyan gondolkodott a reformokról.224 (Ld. 2. sz. melléklet.) A püspök a jegyzőkönyvet és a programot véleményezés céljából Sipos István teológiai tanárnak küldte el. Sipos a Papi Tanácsot alapvetően pozitív szervezkedésnek tekintette, bár egyes követeléseit nem helyeselte vagy egyszerűen megvalósíthatadannak tartotta. (Ld. 3. sz. melléklet.) A bonyhádi esperesi kerület külön pontjaihoz Sipos semmiféle külön megjegyzést nem fűzött, azok megvalósulását nagyon is kívánatosnak nevezte.225 Zichy minden bizonnyal elfogadta ezt a véleményezést, mert annak ellenére, hogy kezdetben próbálta lefékezni a mozgalmat — telefonon irodája azt közölte a bonyhádiakkal, hogy az egyházmegyei gyűlés megtartása helyett a bizalmiak közvedenül tartását. 10. Kívánjuk a teljes egyházmegyei autonómiát, ebben a püspököknek a papság és a világi elem képviselői által történő választását 11. Kívánjuk a kanonoki intézmény korszerű reformját.” PPL. 4898/1918. sz. Gergely, 1973.169-170. p. PPL. 4890/1918. sz. PPL. 4840/1918. (1918/XVI. körlevél.) Dunántúl, 1918. november 22. 5., november 23. 6. p. PPL. 4898/1918. sz. PPL. ad 4898/1918. sz.
