Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

40

Egyháztörténeti Szemle V/l (2004)

kus püspök sokkal borúlátóbban tekintett a helyzetre. Körlevelében kifejtette, Hogy az evangélikus egyház mindig az állam és egyház önállóságának volt a képviselője, de ezekben a súlyos időkben a szétválasztás mégsem alkalmas. Az anyagi rendezéshez hiányzik a nyugodt gazdasági helyzet, az elvi részéhez pedig a megfontoltság, mivel az a szekularizáció, amelyet ellenérzés irányít, az egyházra nézve csak veszedelmes lehet. Mivel az evangélikus egyházi és iskolai intézmények majdnem kivétel nélkül az állam segítségével épültek fel, a lelkészek, tanítók és tanárok javadalmát pedig államsegély biztosítja, a szétválasztás súlyos anyagi gondok elé állítaná az egyházat.216 A pécsi evangélikusok püspökükkel eltérő véleményt képviseltek. Március 16-i közgyűlésükön Taizs József másodfelügyelő úgy nyilatkozott, hogy a szétválasztásnak számukra különösebb jelentősége nincs, mivel egyházukat mindig is a hívek önként vállalt áldozatai tartották fenn, melyet a jövőben is joguknak és kötelességüknek fognak tartani.217

A Papi Tanács helyi szerveződése

Az őszirózsás forradalom újító szelleme a katolikus alsópapságot sem hagyta érintedenül. A felső egyházi körök nagy jövedelmeikből keveset juttattak nekik és az elavult párbérrendszer miatt egyre súlyosbodtak megélhetési gondjaik, különösen a háború idején. Az alsópapság ezért érdekei védelmében munkálkodni kezdett a forradalom napjaiban, november 7-én a fővárosban megalakult a Papi Tanács, nagyrészt fiatal papokból Szalay Mátyás erdélyi menekült pap elnökletével.218 A tanács programjába tartozott az anyagi ügyek mellett az egyház életében az új rendszer által felvetődött soksok kérdés is, melyek megoldásába szintén bele kívánt szólni.219

Kapi Béla 1918. december 21-i ill. 1919. február 15-i körlevelei. EOL. Egyházmegyék fond. Tolna-Baranya-Somogyi egyházmegye. Esperesi Irattár 35. cs. Töredék. 1918.; ill. Dunántúli Egyházkerület fond. Iktatott iratok 45. dob., 1918-1920.

Dunántúl, 1919. március 18. 4. p.

A Papi Tanácsról szóló irodalom: GergelyJenÓ: A Papi Tanács. In: Világosság 1973. 3. sz. 167-174. p. (továbbiakban: GERGELY, 1973.); GERGELY, 1977/a. 107-118. p.

„1. Kívánjuk a papnevelés gyökeres reformját, egyenes jellemű, iniciatív erőkkel bíró magyar papságképzését; a rossz karban lévő szemináriumoknak azonnali higiénia követelményei szerinti újjáépítését. 2. Kívánjuk az alsópapság anyagi helyzetének gyökeres és azonnali rendezését és pedig oly mértékben, hogy minden papnak megadassék a lehetőség önálló háztartás vezetésére. 3. Kívánjuk a teljesen kielégítő papi nyugdíjreformot. 4. Kívánjuk a papi szanatóriumok és üdülőhelyek felállítását és papi betegsegélyező pénztárak létesítését. 5. Kívánjuk a papság presztízsére sérelmes párbér, kepe stb. javadalmazási rendszernek igazságos kárpódás révén való eltörlését. 6. Kívánjuk a szolgálati pragmatika rendszerének behozatalát 7. A budapesti pasztoráció sikere érdekében kívánjuk külön budapesti püspökség felállítását, a túl nagy lélekszámú plébániák decentralizációját és új templomok építését. 8. Kívánjuk egyes istentiszteleti szertartásoknál a nemzeti nyelv érvényesülését, hogy azokon a nép értelemmel vehessen részt. 9. Kívánjuk az egyházmegyei zsinatoknak legalább 5 évenkénti meg-